Tisztelet a Hősöknek!

1848. március 15.

EMLÉKEZZÜNK A HŐSÖKRE, AKIK HARCOLTAK ÉS ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK A SZABADSÁGÉRT

A nemzeti ünnepünk a nemzetről szól. Rólunk, a nemzet alkotóiról. És szól azokról a küzdelmekről, amelyek nemzetté tették a magyar népet. Ma azokra a hazafiakra emlékezünk, akik 1848. forradalmi időszakában elkötelezettséget vállaltak a nemzetért, majd 1849. szabadságharcában az életüket adták érte. Emlékezünk azokra, akik felelős politikusokként békét kötöttek és kiegyezésre vitték az állam önállósodásáért folytatott küzdelmet, akik aztán nagy igazgatási és gazdasági reformintézkedéseikkel új alapokra építették az országot. Szólunk azokról is, akik egyszerű emberként előbb szabadságukat, majd életüket áldozták a nemzetté válás küzdelmében. 

A mi forradalmunk annyiban volt más 1848-ban, hogy Magyarország nem volt független állam, egy birodalom részei voltunk. Alkotórész, jogok nélkül. Az 1848-as magyar forradalom ezért más; ezért különleges és nagyszerű, ezért tisztelik más nemzetek. Mi akkor a függetlenségünkért is harcoltunk, nem pusztán a polgári jogokért, a választójogért, a sajtószabadságért, az önrendelkezésért, az önálló kormányért. A szabad magyar hazáért harcoltunk – húzta alá a képviselő.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején szinte az egész falu fegyvert fogott. Sokan mentek el nemzetőrnek Kossuth Lajos hívó szavára, aki 1848. október 2-án Szentesről jövet Szegváron is megállt és beszédet is mondott. A Kossuth-kultusz ekkor kezdődött falunkban, mely talán most is tart. E kultusz a nagy államférfi iránti szeretetben nyilvánult meg. A Kiegyezés évében a falu díszpolgárává választotta a képviselő-testület. 1894-ben, halála után a vármegyeház terét Kossuth térnek nevezték el. 1992-ben pedig szobrot állított emlékére a hálás utókor, arra a helyre, ahol a beszédét mondhatta 1848-ban.

1848-ban fogadták el a hivatalos magyar zászlót, és tették kötelezővé a kihelyezését a nemzeti ünnepek alkalmával közintézményekre. A nemzeti lobogó itt, Szegváron, s mindenütt az országban egyet hirdet: azt, hogy a magyar nemzet egysége valóságos egység, államhatárok feletti, megbonthatatlan összesség. 

A zászló alatt ünnepeljük a nemzet szabadságát, és azt, hogy szabad, önálló magyar állam vagyunk. Azt ünnepeljük, hogy a nemzet erős, egységes és tudja, hogy ma is vállalnia kell a küzdelmet azért, hogy ez ne változzon meg. Ez a nemzet sok viszályt túlélt, számos véráldozattal. A cél és felelősség pedig mindig az volt, hogy „a haza minden előtt”.

Szabó Tibor György polgármester

Szegvár, 2021. március 15.