Szegvár Nagyközség „Szegvár Díszpolgára”, „Szegvárért Emlékérem” és a „Tanító Öröksége Díj” elismerésekben részesültek

Az oldal szerkesztés és javítás alatt áll!

Lucz Ferenc

Szegvár Díszpolgára 2021.

Lucz Ferenc 1926-ban született Szegváron. Egész életét a községben élte le. Egyetlen munkahelye a posta volt. Legtöbbet telefonközpontos és távírdász munkakörben dolgozott.
Tudását, fotós ismereteit átadta a fiatalabbaknak. Hosszú éveken keresztül vezetett fotókört a kultúrházban, ahol tanítványainak bemutatta a fotográfia alapjait, megismertette a filmelőhívás folyamatát és megkedveltette a fotóművészetet. Megszerettette a fotózást sok szegvárival.

Kádár György

Szegvárért Emlékérem 2021.

Kádár György 1944. január 8-án született Szegváron. Tanulmányait tanyasi iskolában kezdte és jó képességeinek köszönhetően középfokú tanulmányait Szegeden folytatta, ahol leérettségizett, majd építész technikusi végzettséget szerzett. E mellett gyermekkorától aktívan érdekelte a környezete, a körülötte élő emberek sorsa, tevékenysége. Már ekkor is szeretett másokon segíteni és részt venni különböző közösségek életében. Diákként több sportágat is kipróbált, így nem csoda hogy a szegvári foci is bevonzotta. Fizikai és szellemi kvalitásai alapján évekig erősítette a futball csapatot.
Tanulmányai és sport tevékenysége kapcsán számtalan életre szóló ismeretséget szerzett, sokakkal életre szóló barátságot kötött. Ismerősei, barátai bármikor számíthattak és számíthatnak rá és önzetlen segítségére.
Fiatalon az építőiparban helyezkedett el. Csongrád megye több települése őrzi keze munkáját illetve az általa irányított csapatok, csoportok által alkotott lakásokat, gazdasági épületeket.
Tanulmányait, a katonaságot és fiatal korának egy rövid szakaszát kivéve Szegváron élt és itt is alapított családot. Ugyan nem szegvári lányt vett el eleségül, de szegvárivá lett Erzsike, felesége.
Gyuri, Gyuri bácsi, ahogy a szegváriak ismerik két gyermekére és négy unokájára nagyon büszke. Számára igazán fontos a család és helyi közössége, a szegváriak.
30-as éveiben komoly betegséggel kellett megküzdenie, mely alatt rádöbbent arra, hogy számára tanult szakmáján túl mennyire fontos a családjától kapott föld szeretete. Nem csoda, hogy még a rendszerváltás előtt, amellett, hogy kőműves kisiparosnak állt elkezdett kertészkedni. Az építőipart, mint kenyérkeresetet ugyan ma már rég elhagyta, de a kertészkedéssel soha nem fog felhagyni. Ma 78. életévében is olyan ambiciózusan foglalatoskodik kertjével, mintha ma kezdte volna.
Semmiben sem ismer lehetetlen és megalkuvást, igazán komolyan veszi feladatait. Legyen ez munka család, közélet vagy sport. Vehemens, szókimondó ember, nem riad vissza a konfliktusok felvállalásától sem. Kitart véleménye, az általa képviseltek érdekei mellett. Őszinte, kitartó ember. Ezen tulajdonságait településünk lakói, a szegváriak is megtapasztalhatták az elmúlt évtizedek alatt.
Ki ne emlékezne a több évtizeden át megtartott kisiparos bálakra, melyek szervezésében és lebonyolításában aktív szerepet töltött be.
Gondoljunk vissza azokra az évekre is, amikor a nagy múltú Szegvári Sportkör elnöki teendőit évtizedeken keresztül ellátta és az átalakult sportfinanszírozással évről-évre meg kellett küzdenie amellett, hogy keményen kiállt a gyermekek és fiatalok sportszakmai érdekei mellett. Igazán virágzó korszaka volt ez a szegvári focinak, hiszen a nagycsapat eredményessége mellett igazán gazdag gyermek-labdarúgást épített ki az általa szervezett csapattal. Hiszen csapatot nem csak a pályán, hanem a háttérben is épített. Nem volt rest az anyagi áldozatvállalásra sem, olykor családja sem tudta, hogy egy-egy gyermeknek foci cipőt vásárolt, vagy kisegítette a botladozó ifjút anyagi gondjaiból.
Több cikluson keresztül önkormányzati képviselőként is dolgozott Szegvárért az itt elő emberekért. A szó szoros értelmében képviselte az őt megkereső emberek, közösségek érdekeit. A szavak mellett tettekkel, anyagilag és tulajdonában lévő eszközeivel is gyakran segítette a helyiek életét. Nem volt rest kapcsolatait felhasználni egy-egy nemes ügy érdekében.
Szegváron kívül is ismert, elismert ember Kádár György. Nemcsak a sport, de a kertészet révén is meghívták, beválasztották több munkacsoportba, testületbe. Ezáltal képviselve Szegvár érdekeit, öregbítve Szegvár hírnevét.
Az elmúlt több mint 50 év munkája, közéleti tevékenysége bizonyítja Gyuri bácsi kötődését Szegvárhoz. Lelkiismeretes, becsületes munkája példaértékű, önzetlensége követendő és őszinte, nyílt, szókimondó kommunikációja szükségszerű egy fejlődő Szegvár jövőjéhez.

Szabóné Héring Erzsébet

Tanító Öröksége Díj 2021.

Dr. Lehoczky János

Szegvár Díszpolgára 2020.

Dr. Lehoczky János 1958-ban Tótkomlóson született. Nős, két felnőtt lány boldog édesapja. Középiskolai tanulmányait a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában, Orosházán végezte, majd az Állatorvostudományi Egyetemen állatorvos doktor képesítést szerzett 1983-ban. Diplomája megszerzését követően Szegvár nagyközségben és a helyi Puskin Termelőszövetkezetben kezdte állatorvosi tevékenységét, ahol nagyon sok támogatást kapott Ternai Sándor akkori Tsz. elnöktől és állatorvos kollégájától Dr. Kovács Kálmántól.
A Szent István Egyetem (ma Állatorvostudományi Egyetem) Állatorvostudományi Karának Állathigiénia Tanszékén a szarvasmarha lábvégbetegségek, valamint a tehermentesítő csülökkörmözés témakörében végzett gyakorlati oktatói tevékenysége elismeréseként Címzetes Egyetemi Docens címet kapott 2004. november 26-án. Azóta az egyetemen a téma kiemelkedő szakértőjeként oktatja a leendő állatorvosokat magyar és angol nyelven.
Több szakmai kiadvány társ-, illetve egyéni szerzője a szarvasmarha lábvégbetegségek, valamint a funkcionális csülökkörmözés területén.
2019. augusztus 20-a, államalapításunk ünnepe alkalmából az Agrárminisztérium Tolnay Sándor díjat adományozott Dr. Lehoczky János részére. A Tolnay Sándor díjat a földművelésügyi miniszter 1992. január 27-én alapította az állategészségügyi oktatás, kutatás, gyakorlati és operatív tevékenység elismerésére. E díjból évente hármat adományoznak. A díjat a szarvasmarha lábvégbetegségei, gyógykezelésük és megelőzésük területén végzett elméleti és gyakorlati úttörő munkájáért vehette át Farkas Sándor úrtól, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkárától, miniszterhelyettestől. Hivatását lelkiismerettel, becsülettel, odaadással végzi szűkebb és tágabb közösségének érdekében.

Dr. Takács Piroska

Szegvár Díszpolgára 2020.

Dr. Takács Piroska a Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház Járási Idegbeteggondozó Intézetének vezető főorvosa volt évtizedeken keresztül Szentesen, ahol kiemelkedő tudományos és szakmai felkészültséggel végezte munkáját. Élete és szakmai munkássága évtizedeiben folyamatosan tett szülőhelye, Szegvár nagyközség lakosaiért, orvosként és magánemberként egyaránt. A betegekért hosszú időn át végzett áldozatos munkája elismeréseként javasoljuk dr. Takács Piroskát a Szegvár nagyközség posztumusz díszpolgári címre.
1960-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának jogelődjénél. Ezt követően 1964-ben tett neurológiai, majd 1966-ban pszichiátriai szakvizsgát Budapesten, az Országos Szakorvosképesítő Bizottság előtt. Szakorvosként dolgozott, majd 1975-ben nevezték ki Szentes Város – Járási Idegbeteggondozó Intézet vezető főorvosának, mellyel párhuzamosan megbízást kapott EEG vizsgálatok végzésére is. Feladataitól utolsó éveiben vált meg. Még 70 éves kora után is aktívan dolgozott szakorvosként, néhány évvel 2019-ben bekövetkezett halála előtt fejezte be a rendőrségnél végzett orvosszakértői feladatvégzést.
Dr. Takács Piroska szerényen és szépen élt, betegei és embertársai – kiváltképp földijei, a szegváriak – problémáit előtérbe helyezve. Embertársai nemcsak orvosi-egészségügyi, hanem bármilyen jellegű gonddal bátran felkeresték, amelyekben szívesen segített. Családcentrikus és vendégszerető ember volt, aki nagy türelemmel, odaadással nevelte gyermekét, haláláig.

Szűcs Zoltán

Szegvárért Emlékérem 2020.

Szűcs Zoltán 1970. április 10-én született Szentesen. Gyermekkorától kezdve szegvári lakos. Nős, három fiú édesapja. Bár a munkája Szenteshez köti, mindig aktívan részt vállalt a helyi rendezvényeken, falunk minden korosztályát érintően. Zenés, énekes programmal, korongozással színesítette többször is a Kurca- parti Óvodában a gyermekek jeles napjait. Az idősotthonban versmondással, énekkel kedveskedett a szegvári időseknek.
Nemzeti ünnepeinken, kiállításmegnyitókon a vállalt moderátori feladatok mellett, szívesen szavalt verset, melyek olykor a saját tollából születtek. (Szegvári rögök)
A közösségfejlesztés kezdetei szakaszában is aktívan részt vett. A lakossági felmérések után a Civil tv megalakulásában és a Szegvári virágfüzér című könyv létrejöttében is tevékenykedett.
Gyermekei által támogatja a helyi néptáncoktatást, a Szötyke csoportnak maga is aktív tagja 10 éve.

Gila Olga

Szegvárért Emlékérem 2019.

Általános iskolai tanulmányai után a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban tanult. Utána a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Pedagógia szakát, majd német nyelvszakát végezte el. Tanított Szegváron, Szentesen és Csongrádon. Mindig a kreatív elfoglaltságok vonzották. A sminkelést 2006-ban kezdte egy olasz mesternél, majd folyamatosan képezte magát Szegeden és Budapesten. Modellek, fotósok, fodrászok közreműködésével született az a millió alkotás, melyek a magyar szakmai lapokban rendszeresen megjelennek. Nemzetközi szakmai színtéren is több munkája jelent meg. A film és maszk készítés révén a sebek, hegek, groteszk alakok kialakítása is szenvedélyévé vált. Részt vett már reklámfilmek forgatásán illetve egy horror film forgatásán is. Főállásban német nyelvtanár, de szerelme a smink és filmes maszk készítés.

Vass László

Szegvár Díszpolgára 2019.

1953. november 17-én született Szentesen, földműves családba. 1982. augusztus 20-án költözött családjával Szegvárra. Már a gyermekei óvodás, iskolás idejében is szívesen segített a munka mellett az óvodában, iskolában. Tagja lett a Közösségfejlesztőknek. Egy ideig tagja volt a Mozgáskorlátozottak Csoportjának. Egyik alapító tagja volt a Civil TV-nek. Ötleteket adott, fizikai erejéhez mérten segített a falu rendezvényein. Kivette részét a közösségi rendezvények alkalmával a főzésben (szomszédságok tarhonyája stb.) 1999. óta minden december 6-án piros ruhába öltözött, ezzel okozott nagy örömet a gyermekeknek. Az embereken szeret segíteni, szeret szórakoztatni. Humoros, vidám természetű. Több nehéz egészségi állapotából is a humora segítette kilábalni. Az utcán és bárhol az emberekhez mindig van kedves szava, viccelődése. Az élettapasztalatait szívesen megosztja másokkal. A színjátszó csoportba örömmel vett részt. Élvezte az emberek szórakoztatását. Fuszulyka Nyugdíjas Klubnak egyik alapító tagja. Részt vesz a faluszépítésben. Itt is főszerepet kap a szakácskodás. Díszmadarakkal kb. 47 éve foglalkozik. Iskolásoknak, óvodásoknak, felnőtteknek szívesen megmutatja, kis előadást is tart a madarakról.

Árpád-Agrár Zrt.

Szegvárért Emlékérem 2019.

Az Árpád cégcsoport 2006-ban vásárolta meg a szegvári Primőr Profit Kft-t, amelynek következtében a Kft. kertészeti telepe a 6 termálkúttal együtt a cégcsoport tulajdonába került. 2014-ben a Primőr Profit Kft. teljes egészében beolvadt az Árpád-Agrár Zrt-be, s közben nagy volumenű fejlesztések indultak meg a telepen.
Az Árpád cégcsoport a megvásárlástól számítva közel 5 milliárd Ft értékű fejlesztést hajtott végre a telepen, amelynek keretében palántanevelő házak, edzető sátrak, új paprika- és paradicsom hajtató házak épültek, amelyek a legmodernebb technológiát képviselik. Továbbá a kiszolgáló egységek is megújultak, köztük a termál hőközpont. Emellett a palántanevelést elősegítendő, új vetőgépek, kocka-áztatógép, kocka-szétrakó gép és egyéb berendezések is beszerzésre kerültek. Az edzető sátrakat is beleértve több mint 10 hektár új hajtató, illetve palántanevelő felület létesült Szegváron, leváltva az elavult berendezéseket.
A 2006-os átvételtől számítva az Árpád cégcsoport közel 150 millió Ft helyi iparűzési adót fizetett Szegvár nagyközségnek, amely a település fejlődéséhez és működéséhez szintén nagyban hozzájárult. A cégcsoport a szegvári telepen átlagosan 100 főnek tud biztos megélhetést nyújtani, akiknek többsége helybéli, azaz szegvári lakos. A modern üvegházakban dolgozók elmondhatják, hogy egy olyan „családnak” lettek tagjai, ahol a precíz munka kifizetődik, s egymással szorosan együttműködve rengeteget tudnak tenni a közösség és a térség fejlődéséért.

Papp János

Szegvárért Emlékérem 2019.

Papp János 1977. november 5-én született. Általános iskolai tanulmányainak elvégzése után Eleken tanult tovább általános állattenyésztőnek, ekkor alakult ki a lovak iránti szeretete. Nyári gyakorlatait a szegvári termelőszövetkezetben töltötte, ahol lovak gondozásával és hajtásával foglakozott. A környező településeken indult versenyeken, ahol jó helyezéseket ért el. 1997-ben a Magyar Bajnokság 4. helyezettje lett, egyes fogatával. 2001-től a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. dolgozója. Első nemzetközi versenyén az ausztriai Altenfeldenben második helyezést ért el, majd a csehországi Webanicében az akadályhajtás győztese lett. A németországi Grewenben a Duna- Alpesi Kupán a bronzérmet szerző magyar csapat tagja volt. 2017-ben Izsákon megrendezett versenyen Magyar Bajnoki döntőn egyéniben és csapatban is magyar bajnok lett, amire családja, edzője és főnökei nagyon büszkék voltak. Részt vett Budapesten a Nemzeti Vágtán, ahol döntőbe jutott. Papp János szegvárinak vallja magát. A szegvári lakosok figyelemmel kísérik eredményeit, büszkék, hogy Szegvár hírnevét erősíti.

Majzik Ferenc

Szegvárért Emlékérem 2019.

Majzik Ferenc részt vesz a közösségi munkában, legyen szó adventi díszítő munkáról, vagy virágok ápolásáról a közterületeken. A Bazsa Mári énekkar alapító tagja. A Fuszulyka Klub munkájában is szívesen részt vesz. A Kalács és Bor Fesztiválon a kalácssütésénél a kemence fűtői munkáját látta el. A rendezvényeken szívesen énekel, munkájával hozzájárul a közös programok lebonyolításához.

Lukács Istvánné

Tanító Öröksége Díj 2019.

Lukács Istvánné a Szegvári Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában 38 éve dolgozik. A családjában többen is gyermekekkel foglalkoztak: nagymamája óvodai dajka, édesanyja gyermekfelügyelő volt a szegvári nevelőotthonban, sőt Forray Mátéhoz, az egykori kántortanítóhoz is rokoni szálak fűzik. Ahogy ő maga fogalmaz: „Benne van a vénánkban a gyermekekkel való foglalkozás”. Diplomáját 1980-ban szerezte a Bajai Tanítóképző Főiskolán, általános iskolai tanító, ének-zene, könyvtár szakkollégiummal. 1997-ben elvégezte a szegedi Bölcsészettudományi Kar Marketin, Kommunikáció, Felsőfokú Kulturális menedzser szakát. Az itt szerzett ismereteit folyamatosan kamatoztatja a helyi sajtóban. A Szegvári Naplóban a Diákvilág rovatot, illetve az iskola hivatalos Facebook oldalát is ő kezeli. Bő 20 éve segíti a Diákönkormányzat munkáját programok szervezésével, lebonyolításával.
2001-ben a Szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola Regionális Vidékfejlesztési, Környezetgazdálkodási és Turisztikai Képzési Központja által szervezett TEMPUS továbbképzésén vidékfejlesztés, környezetgazdálkodás, vidéki turizmus, kommunikáció, etikett, angol nyelv, számítástechnikai ismeretek, művelődési házban végzett gyakorlat, illetve ausztriai-németországi tanulmányi úttal színesített témában bővítette ismereteit.
A gyerekeket több olvasási módszerrel tanította már: így a Romankovics-féle, a Maci ír – Maci Olvas, a Zsolnay és a hangoztató, elemző, összetevő módszerrel.
A 2009/2010. tanévből 5 éven át a TIOP-3.1.4/08 projektben szövegértés-szövegalkotás területen vett részt osztályával.
Önfejlesztésre irányuló igényét a következő továbbképzések igazolják: A számítógép alkalmazás lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában – Tanulói differenciálás heterogén csoportban – Projektpedagógia, epochális oktatás – Interaktív eszközök a tanórán – A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés- a kompetencia alapú oktatást szolgáló pedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése – Tanulástanítás – Együttnevelés- az inkluzív, befogadó pedagógia elmélete és gyakorlata – A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – szövegértés, szövegalkotás programcsomag 1-4. évfolyamon.
A nevelő-oktató munkáját mindig szívesen, odaadóan, felkészülten végezte. Fontos szerepet kap munkájában a gyermekekkel való törődés, a szülők közösségével való folyamatos kapcsolattartás.
Pedagógusi életpályája példaértékű, követendő lehet fiatal munkatársai számára.

Nagybata Márta

Szegvárért Emlékérem 2018.

2018. augusztus 20-án Emlékérmet kapott Nagybata Márta szegvári lakos, aki a Hódmezővásárhelyi Ipari Szakmunkásképző Intézet porcelánfestő szakán végzett. Fazekas fesztiválokon, bemutatókon már több díjat kapott alkotásaiért. Műveit már több alkalommal kiállították a Tornyai János Múzeumban. Kerámiafestő munkájának csodás alkotásait nemcsak a környékbeliek ismerhetik. Külföldi kapcsolataink során megismert személyek is megcsodálták már a műveit, a tárgyakat magukhoz véve viszik az alkotásait a környező országokba.

Vígh Mária

Szegvárért Emlékérem 2018.

Szintén Emlékérmet kapott Vígh Mária óvónő, életútja és a szegvári közösségért végzett több évtizedes kimagasló és példaértékű munkájáért. 1989 óta dolgozik óvónőként, ám munkája mellett a közösségnek is igen aktív tagja, 2008 óta szervezi a népszerű régésztábort. Elnökségi tagja a helyi Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesületének, valamint létrehozta az Együtt Egészséggel a Szegvári Óvodások Jövőjéért alapítványt, melynek célja Óvodában folyó komplex személyiségfejlesztés megvalósítása, a nevelőmunka színvonalának emelése, az allergiás gyermekek óvodai közösségben való foglalkoztatásának segítése; a hátrányos, vagy veszélyeztetett gyermekek életkörülményeinek segítése. A Belevaló Klub tagja 26 éve.

Tégla Ferenc

Szegvár Díszpolgára 2018.

Idei egyik kitüntetettünk Tégla Ferenc, ny. tűzoltó ezredes, olimpikon lett, aki kimagasló sport eredményeivel vitte el világszerte és öregbítette szülőfaluja hírnevét. 1960 óta sportol rendszeresen, diszkoszvetőként vált ismertté. A szegvári születésű Szécsényi József tanítványaként kezdte el sportpályafutását. A magyar felnőtt rekordot diszkoszvetésben (1968-1977) 6 alkalommal javította meg, számos Európa Bajnokságon, Világbajnokságon és 3 Olimpián is kiemelkedő eredményt ért el diszkoszvetésben és súlylökésben. Szülőfaluját nagyon szereti, büszke fejlődésére. Minden változást örömmel észlel, amikor hazalátogat.

Tóth László

Szegvár Díszpolgára 2018.

Szintén Díszpolgári címet kapott Tóth László helyi lakos, aki agrármérnöki diplomájával és több évtizedes növénytermesztési tapasztalatával, szakmai igényességével nagyban hozzájárult a település mezőgazdaságának fejlődéséhez. Pályája elején a Szegvári Puskin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben kezdett el dolgozni, mint gyakornok, majd egyre feljebb jutva a ranglétrán 1988-tól nyugdíjba vonulásáig (2014.) a Szövetkezet elnöke volt. Több, mint 20 éve a Lándor-tavi Horgászegyesület elnöke, horgásztársaival sokat dolgozik a természetes környezet fenntartásáért, megóvásáért. Önzetlen adakozása, közéletben való aktív részvétele példaértékű.

Gémes Dezső

Szegvárért Emlékérem 2017.

Családjával példamutató életet él. Fő céljuk a munka, a gazdálkodás, amit a szülőktől átörökítve továbbvisznek, eredményesen végeznek saját és falunk lakosai részére is. Sokan évtizedek óta kapcsolatban állnak vele, tőle hordják a tejet. Idős, fiatal, gyermek jól jár vele, mindenki egészségét szolgálja, javítja. Az iskolások, óvodás gyermekek évek óta hozzá járnak az állatokat nézni, tanulmányi céllal, hiszen a településünkön már nagyon kevesen foglalkoznak állatokkal. A tananyag fontos része, hogy szemléletesen figyeljék meg a velük való foglalkozást. A városokba települt családok, akik hazalátogatnak, a gyermekeiket rendszeresen viszik Dezső bácsihoz, állatnézetegetésre. Szeretettel fogadja őket és szívesen, türelmesen mondja el gondozásukat, a napi teendőket, a velük való munkát. Nehéz, következetes munkát végez, a gyermekek örülnek, hogy ilyen élményben van részük. Sokáig emlegetik a látottakat. A faluban tisztelettel beszélnek szorgalmáról és becsületes munkájáról.

Grecsó Krisztián

Szegvár Díszpolgára 2017.

1976-ban született Szegváron. Jelenleg Budapesten él, az Élet és Irodalom munkatársa. Csongrádon, a Batsányi János Gimnáziumban érettségizett, majd a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskolán szerzett tanítói diplomát. 2001-ben fejezte be a József Attila Tudományegyetem magyar szakát. Öt évig élt Békéscsabán, a Bárka című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. Budapestre költözése után a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként tevékenykedett. Több elismerésben részesült, így a – Bródy Sándor díj (2002, az év legjobb szépprózai első kötet) – Faludy György díj (2002) – Déry Tibor díj (2004) – Darvas díj (2006) – József Attila díj (2006) – Márciusi Ifjak díj (2008) Nagyon sok műve megjelent, így – Pletykaanyu (elbeszélések, 2001, Jelenkor, 2006 Magvető) – Isten hozott (regény, 2005, Magvető Könyvkiadó) – Hasutasok (forgatókönyv, 2006, Szőke András filmje, Hunnia) – Megy a gőzös (forgatókönyv, 2007, Koltai Róbert filmje, Filmsziget) – Tánciskola (regény, 2008, Magvető Könyvkiadó) – Cigányok (dráma, 2010, Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) – Mellettem elférsz (regény, 2011, Magvető Könyvkiadó) – Megyek utánad (regény, 2014, Magvető Könyvkiadó) – Jelmezbál (regény, 2016, Magvető Könyvkiadó) – Pál Utcai Fiúk (Vígszínház, 2016, Molnár Ferenc, Dés László, Geszti Péter, Grecsó Krisztián Grecsó Krisztián író sohasem feledkezett meg gyökereiről. Büszkén vallja, honnan indult. Írásaiban szegvári helyszínekből, történésekből töltekezik, melyre egyre gyarapodó olvasótábora igen kíváncsi. Mind a régmúlt, mind a jelen szegvári eseményei témát adnak Grecsó Krisztiánnak. Szakmai életútja, emberi magatartása példát állít a szegvári értelmiségi fiatalok számára, ezért Grecsó Krisztiánnak a szegvári képviselő-testület 2017-ben Díszpolgári Címet adományozott.

Gyömbér Ferencné

Szegvár Díszpolgára 2017.

2005. szeptember 1-től 2017. február 28-ig Szegvár jegyzője volt. 40 év szolgálati idő után döntött úgy, hogy ez évben nyugdíjba vonul. A 40 év szolgálati idő nagy részét az önkormányzatnál, illetve annak jogelődjénél, a nagyközségi tanácsnál töltötte. Végig járta a ranglétrát, számos területen dolgozott. Szakmáját nagyon szerette, munkáját igyekezett a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen végezni. 2005. szeptember 1. nagy fordulópont volt életében. Ekkor lett Szegvár nagyközség jegyzője. Szavait idézve: munkáját mindig hívatásának, a Szegváron élő emberek szolgálatának tekintette. Munkáján túl igyekezett a közösség életében nagyon aktívan részt venni. Törekedett minden meghívásnak eleget tenni. Rendezvények alkalmával nem maradhatott el köszöntő beszéde, szívhez szóló szavai. Szeretettel fordult az idős emberek felé is. Fontos feladatának tekintette a szépkorúak köszöntését. Mindig megtisztelte jelenlétével és nekik írt beszédével az időseket az általuk szervezett vagy nekik tartott rendezvényeken. De tette ugyanezt az óvodások és iskolások esetében is. A köz szolgálatában végzett munkáját színesítették az anyakönyvvezetőként tartott házasságkötések, névadók. Sok házasulandó könnyezte meg szavait. Beszédeivel igyekezett a házasulók nagy napját szebbé tenni. Mindig szívügyének tekintette a testvértelepülésekkel való kapcsolattartást. Aktívan részt vett a fogadásukban, vendéglátásukban, programjaik szervezésében. Néhány évvel ezelőtt nagy örömmel vállalta el az adventi gyertyagyújtások levezetését. Azóta minden alkalommal az ő szavai, történetei színesítik, teszik széppé az ünnepi felkészülés időszakát.

Pusztai János

Szegvár Díszpolgára 2017.

A szegvári születésű és egész életén keresztül helyi lakosként élő Jani bácsi családjáé volt a Szélmalom, erről az időszakról a Kurca Tv egyik riportjában mesélt szívesen. A Szegváron működő Polgárőrség alapító tagjaként immáron 20 éve polgárőr. Hosszú éveken keresztül felügyelte a településen élő emberek biztonságát, vigyázott a közrend fenntartására. Ma, 93 évesen is nyitott szemmel jár, odafigyel az itt történő eseményekre, a körülötte élő emberekre. A Szegvári Polgárőr Egyesület tiszteletbeli tagjaként segíti, támogatja az egyesület munkáját. Több éven keresztül tevékenykedett a szegvári Földkiadó Bizottságban. Aktívan részt vett a Díszpolgári Cím és a Szegvárért Emlékérem adományozását megelőző Előkészítő Bizottságban.

Kondacs Mihályné

Tanító Öröksége Díj 2017.

Lőricz Gábor

Szegvárért Emlékérem 2016.

Szegvári lakosként a szentesi Honvéd Rákóczi Sportegyesület elnöke. Fontosnak tartja a laktanyában dolgozók és családtagjaik bevonását az egyesület szakosztályaiba. Arra törekszik, hogy olyan lehetőséget kínáljon a családtagoknak, amivel az egyesület utánpótlását tudja biztosítani. A sportegyesület jelentős eredménye Szegvár nagyközség felkérésére helyi versenyek rendezése. Bármilyen községi rendezvényen szívesen vesz részt már évek óta. A falunapi, a szilveszteri futóverseny megszervezésében, lebonyolításában aktívan tevékenykedik. Mindig számíthatunk segítségére, szervező munkájára az iskolai akadályversenyeken is. Május hónapban a „Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatát” vehette át Budapesten.

Tégla Katalin

Tanító Öröksége Díj 2017.

Tóth József

Szegvárért Emlékérem 2017.

„Erős ember”, gyerekkora óta a sport az életformája. A testépítéssel 1989 óta foglalkozik. Csapatával számos települési rendezvényen tartott bemutatót, országos versenyeken és rendezvényeken vettek részt. 2001-ben és 2002-ben már elnyerték Szegvárnak a Magyarország legerősebb faluja címet azon hazai találkozókon, amelyen petrencés rudakkal és malomkövekkel kellett megbirkózni. 2008-ban vashajlításban Tóth József állított fel hazai rekordot: 52 másodperc alatt hajlított meg a nyakán 22 darab 12 milliméter vastag és egy méter hosszú vasrudat. A férfi arra készült, hogy egy perc alatt végzett tízzel, produkciójában azonban váratlanul túlteljesített. Ugyanitt az erőshown kamionhúzásban Magyarország rekordere lett. 2013-ban a Csillag Születik műsorban is részt vett. Több mint 10 éve aktív szervezője a falunapi erőfesztiválnak.

Dr. Holman Endre

Szegvár Díszpolgára 2016.

Dr. Holman Endre Szegváron született 1954. szeptember 19-én, gyermekkorát Szegváron töltötte, itt fejezte be az általános iskolát. Már kisgyermekként sokat segített édesapjának a hentesüzletben, közvetlen, barátságos volt az emberekkel. Középiskolai tanulmányait a Horváth Mihály Gimnáziumban folytatta, szépen szavalt, tagja volt az irodalmi színpadnak. Érettségi után színész szeretett volna lenni, azonban a felvételije nem sikerült, ezért az orvosi pályát választotta, mely iránt már gyermekként érdeklődött. 1979-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, 1984-ben urológus szakvizsgát tett. Számos előadói estje volt versekből, elbeszélésekből. A Szegvári Naplóban megjelent önéletrajza. Szentesen kezdett dolgozni, onnan Kecskemétre került. Több évet töltött Jemenben, ahol több ezer embert operált. A Kiskunhalasi Kórház osztályvezető főorvosa. Kecskeméten él. Több bravúros műtét fűződik a nevéhez, így különösen a 2008. március 10-i, amikor egy 4 éves kisfiú meglepően nagyra nőtt vesekövét távolította el kollegáival. Az egészségügyben több évtizede végez kimagasló szakmai munkát. Hazai és nemzetközi kongresszusokon tart tudományos előadásokat, számos publikációja jelent meg. Mindannyiunk számára emlékezetes az 1977-ben bemutatott Herkulesfürdői emlék című filmdráma vetítése, amelyben az akkor még egyetemista Holman Endre a főszerepet játszotta. Tehetségét igazolta, hogy a cselekmény középpontjában női ruhába öltött férfi szerepét játszotta. A film a Nyugat-berlini Filmfesztiválon Ezüstmedve díjat nyert. Gyermekkori emlékei, rokonai révén máig kötődik szülőfalujához. Köztiszteletben álló személy, aki emberi magatartása alapján érdemes a Szegvár Díszpolgára címre.

Szegvári Tekézők Sportegyesülete

Szegvárért Emlékérem 2016.

A Szegvári Tekézők Sportegyesülete 2006-ban alakult. 2007-ben megszerezték az 1. helyezést a NB II. dél-keleti csoportjában, majd felkerültek az NB I. keleti bajnokságába, ahol 3. helyezést értek el. A csapat kiváló edzésmunkájának és összetartozásának köszönhetően a következő évben megnyerte az NB I-es bajnokságot, mellyel egyúttal jogosultságot szereztek a Szuperligában történő szerepléshez, ami jelenleg Magyarországon a legmagasabban jegyzett bajnokság. Ezen kiváló szakmai sikerek feltétele volt a megfelelő pálya és eszközök megléte. Az Önkormányzat, a tekések, a Szegvári Falufejlesztő Kft. és sok segítő ember összefogásával megépítették nagyon sok társadalmi munkával a 4 sávos pályát a hozzátartozó lelátóval a volt Háziipari Szövetkezet épületében, majd a Szentesi utcában. Az utánpótlás nevelésre nagy hangsúlyt helyeznek, igyekeznek minél több tehetséges fiatalt megnyerni ennek a sportnak. Az ifjúsági csapat 2 éve megnyerte az NB I. első helyezését. Az Országos Serdülő Diákolimpián is előkelő helyezést sikerült elérni (3.), sprint versenyszámban. A község életében is aktív szerepet vállal a Szegvári Tekézők Sportegyesülete. Civil rendezvényeken vesznek részt, aktív támogatásukra mindig számíthatunk. Az idelátogató testvértelepülések képviselői, a turisták, a családok is szívesen próbálják ki ezt az érdekes sportágat. Emlékversenyt, amatőr versenyeket szerveznek 13-14 csapat, közel 100 fő részvételével. Nagy sikerű bálokat szerveznek, melynek bevételéből a pályát korszerűsítik, szépítik. Az egyesületet fáradhatatlan vezetőség irányítja, mely mindent megtesz a sikeres működésért, az eredményes szereplésért. Más egyesületeket fogadnak edzésekre, mérkőzéseik lebonyolítására, pályázatokat készítenek. 2015-ig Berkecz Miklós képviselte az egyesületet, majd Zsibók Zoltán lett az elnök. 2016. május 1-én a szinte végig tabellát vezető Szegvári csapat megszerezte az első helyezést. Amely azt jelenti, hogy jogosultságot szereznek történetükben másodszor a „Szuperligában” történő szereplésbe. Kitartásban, sportszerűségben példát mutatnak az ifjú generációnak, eredményeik országosan ismertté teszik a települést.

Szenes Gyuláné

Szegvárért Emlékérem 2016.

Szenes Gyuláné Szegvár, Mindszenti u. 24. sz. alatti lakos, 1948-ban született, 1995 óta él Szegváron, két gyermeke van. Iskolai végzettségét tekintve rendelkezik érettségivel, szociális munkás végzettséggel és TB szakügyintéző képesítést is szerzett. Már a dédnagymamája is foglalkozott gyógynövényekkel, melyekből sok ismeretet és tapasztalatot átadott Magdikának. 2000- ben kijutott Hergéliára (Mezőménes-Románia), egy olyan amerikai intézménybe, amely európai mintával működik, és ahol teljes életmód változtatással segítenek egészségükben megrendült embereken. Ekkor jött az elhatározás, hogy amiben tud segíteni fog másokon. Ekkor kezdte el lerakni az első életmódklub alapjait. Szegváron a mai napig kéthetente találkoznak a klubtagok a Művelődési Házban. Több csoport is működik a térségben. Életmódprogramokon, bemutatókon vesznek részt, az életmód megváltoztatását, az egészség előtérbe helyezését, az egészségre nevelést tűzték a zászlajukra minden ellenszolgáltatás nélkül. Az egészséges ételek elkészítésének területén, hihetetlen kreativitással rendelkezik. Rendszeresen szerveznek kóstolóval egybekötött előadás sorozatokat. Többször szerepelt a Kurca TV-ben. 2007-től a szegvári Kastélyban megrendezett „Alkotótáborban” is állandó programként szerepelt. Az elmúlt 16 év alatt nagyon sok, különböző betegségben szenvedő ember kereste meg, akik valamilyen életmódbeli változásra kértek segítséget. Jó kapcsolatot sikerült kiépítenie azon szakemberekkel, akik szintén fontosnak tartják az egészséges táplálkozást és aktív részesei e szemlélet terjesztésének. Napjainkra különösen fontos és óriási jelentősége van az egészségtudatos életformára való motiválásra, példamutatásra, hiszen egyre bővül és növekszik a testi-lelki megbetegedések száma és aránya. Így mindazok, akik tesznek a jövő generációjának egészségéért, figyelmet és elismerést érdemelnek a közösség részéről. Példamutató emberi magatartása, hosszú évek óta tartó munkássága alapján méltó a Szegvárért Emlékérem kitüntetésre.

Dr. Hégető Sára Terézia

Szegvár Díszpolgára 2015.

Dr. Hégető Sára Terézia született Domokos Sára Terézia Várdotfalván született 1945. augusztus 24-én. Gyermekkorát Romániában töltötte. A Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerészettudományi Egyetemen gyermekgyógyász diplomáját 1969. október 2-án vette át. Ezt követően romániai kórházakban gyakorolta hivatását. Családjával 1989 februárjában telepedtek le Magyarországon. Rövid ideig a Kiskunhalasi Kórházban dolgozott. 1989. június 1-jétől lett településünk körzeti orvosa, gyermekorvosa. 1995. november 1. napjától a háziorvosi teendőket területi ellátási kötelezettséggel, vállalkozás formájában látja el. Tudását, ismereteit folyamatosan bővíti, továbbképzésekre jár, háziorvosi szakvizsgát tett. Több évtizedes orvosi szolgálatáért főorvosi címet kapott. A doktornő letelepedése után, gyorsan beilleszkedett a falusi életformába. Rövid idő alatt megismerte és megszerette a szegvári embereket. Megtalálta a hangot betegeivel, legyenek azok gyermekek, felnőttek, vagy idősek. Már több mint 25 éve szívvel-lélekkel gyógyítja a nagyközség lakosságát. Hivatását lelkiismeretesen, becsülettel, odaadással, a község lakosságának érdekében és megelégedésére végzi. Nemcsak, mint orvos van jelen az életünkben, a mindennapjainkban, hanem mindig szívesen és önzetlenül segít a karitatív és a szociális munkában is. A betegségek megelőzése érdekében fejti ki tevékenységét, felhívja a betegek figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára, ismerteti azok elmaradásának következményeit. Aktívan kiveszi a részét a szűrővizsgálatok megszervezéséből, lebonyolításából. A nagyközség lakossága sokszor kér segítséget a doktornőtől, ügyes-bajos dolgaikkal fordulnak hozzá, amire mindig önzetlen segítségnyújtás a válasz. Dr. Hégető Sára Terézia háziorvos köztiszteletben álló személy, aki a község lakóiért végzett kiemelkedő munkája, emberi magatartása alapján érdemes a Szegvár Díszpolgára címre.

Kerekes Mátyás

Szegvárért Emlékérem 2015.

Kerekes Mátyás 1953. december 25- én Szegeden született, Szegvár, Ménes u. 15. szám alatti lakos. Gyermekkorát, iskolás éveit nem településünkön töltötte. Szegvárra nősült, itt alapított családot. A helyi termelőszövetkezetben helyezkedett el, jelenleg is ott dolgozik. Köztiszteletben álló személy. Munkatársai, beosztottjai tisztelik. Munkájára az elhivatottság, a magas fokú szakmaszeretet a jellemző. Hobbija a fényképezés. A munkahelyi, a közösségi élet minden pillanatát megörökíti. A fényképeket közzéteszi, nagyon sok örömet szerezve a rajta lévő személyeknek, hozzátartozóknak. Aktívan kötődik a község kulturális életéhez. Kulturális rendezvényeken, kiállításokon rendszeresen készít felvételeket, melyeket másokkal is megoszt, így azok is bepillantást nyernek ezen eseményekbe, kik nem voltak részesei annak. Tevékenységével Szegvárt, a szegvári embereket népszerűsíti, ismerteti meg szerte a világban. Emberi magatartása, hosszú évek óta tartó munkássága alapján méltó a Szegvárért Emlékérem kitüntetésre.

Pólyáné Téli Éva

Tanító Öröksége Díj 2015.

Szabó Judit

Szegvárért Emlékérem 2015.

Szabó Judit 1957. július 13-án Szegváron született, Szegvár, Kontra u. 54. szám alatti lakos. Szegváron, 20 évvel ezelőtt alakult meg a Karitász csoport, melynek Szabó Judit a vezetője. Önzetlen segítője mindenkinek, legyen az akár nehéz helyzetben lévő rászoruló, vagy épp önkéntes társa. Hosszú évek óta példamutatóan, önmagát nem kímélve segíti a rászorulókat, pályázatot ír, hogy előteremtse a szükséges anyagi forrásokat. Szervezi a csoport munkáját, hogy minden feladatra jusson segítő kéz. Szervezi az EU-s élelmiszer-segély akciót, melynek következtében évente többször jutnak tartós élelmiszerhez a nehéz sorsú családok. A gyermekek, a fiatalok számára közösségépítő programokat szervez: kézműves foglalkozásokat, nyári táborokat szervez, mindezt a hagyományok ápolása jegyében. Feladatának tartja a fiataloknak utat mutatni, a szépre, a jóra, a segítőkészségre, a becsületes helytállásra nevelni őket. Ugyanakkor fontosnak tartja az idősekkel való foglalkozást, számukra közös együttléteket szervez, elterelve figyelmüket a mindennapi gondokról, problémákról, illetve segíti őket azok megoldásában. Birtokosa a Caritas Hungaricadíjnak, amely azon önkéntesek munkáját ismeri el, akik hosszú évek óta szolgálják rászoruló, magányos, beteg embertársaikat. Példamutató emberi magatartása, hosszú évek óta tartó munkássága alapján méltó a Szegvárért Emlékérem kitüntetésre.

Szarvas János

Szegvárért Emlékérem 2015.

Szarvas János 1933. május 16-án Szentesen született, Szegvár, József A. u. 40/a. szám alatti lakos. Szarvas János kőfaragó mester, aki hosszú évek óta aktív munkát végez a faluért. Rendszeresen karbantartja, illetve felújítja a közterületeken lévő szobrokat, így a Szent János szobrot, a Szent Háromság szobrot, a temetőben lévő keresztet, az első világháborús emlékművet. Az országzászló emelvényének elkészítéséből is igen aktívan kivette részét. E munkáit nagy szakértelemmel, hozzáértéssel végzi. Kétkezi munkájának köszönhetően ezek az alkotások megőrzik eredeti szépségüket, biztosítva ezzel fennmaradásukat, hogy településünk lakói és az idelátogatók gyönyörködhessenek bennük, azok fennmaradjanak az utókor számára is. Más közösségi célok megvalósítását is aktívan támogatja, részt vesz azok kivitelezésében. Hosszú évek óta tartó munkássága alapján méltó a Szegvárért Emlékérem kitüntetésre.

Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének Szegvári Csoportja

Szegvárért Emlékérem 2014.

A Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének Szegvári Csoportja munkája 22 éves múltra tekint vissza. A településen a mozgásfogyatékossággal élők érdekeit képviseli, a mozgásukban korlátozott embereket fogja össze és segíti. Folyamatosan tájékoztatják tagjaikat az őket megillető támogatási lehetőségekről. Gyógyászati segédeszközök, mozgáskorlátozottak közlekedését biztosító eszközök eljuttatásában van a szervezet a tagság segítségére. A csoportban személyi segítő szolgálat működik. Szabadidejükhöz hasznos programokat szerveznek, más szervezetek meghívásainak tesznek eleget. A csoport egészséggel kapcsolatos előadásokat szervez. A programjaikat családias hangulat jellemzi. A csoport tagjainak száma több mint 150 fő. A település legnagyobb létszámú civil csoportja. Aktívabb tagjaikkal – lelkes csapatként – részt vesznek, segítenek az önkormányzat rendezvényein. A csoport munkáját odaadással végzi, amely példamutató. A kitartó, áldozatos munkájuk, Szegvár értékeit növelő maradandó eredményeik alapján méltán érdemlik meg e kitüntetést.

Rácz Ferenc

Emlékérem 2014.

Rácz Ferenc 1950. július 2-án Bikácson született, ahol 10 éves koráig élt. Általános iskolai tanulmányait már Szegváron fejezte be, majd diesen mozdony lakatos szakmát tanult. Lakatosként helyezkedett el a Szentesi MÁV állomás szerelőműhelyében. Később mozdonyvezetői vizsgát tett és nyugdíjazásáig, 2001-ig ezt a munkakört töltötte be. Rácz Ferenc nyugdíjazása óta aktív résztvevője Szegvár közösségi életének. Aktívan részt vesz a település rendezvényein. Az erdélyi testvér települési kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában nagy részt vállal. A Kossuth-telepen levő millennium park szépítését és alakítását szívügyének tekinti. Folyamatosan részt vállal a park gondozásában, szépítésében. A közösségért végzett munkája, emberi magatartása alapján érdemes a Szegvárért Emlékérem kitüntető címre.

Ternai János

Szegvár Díszpolgára 2014.

Szegváron született 1944. november 20-án. Településünkön él, itt is dolgozik. Tanyán nevelkedett egyedüli gyermekként. Az általános iskola elvégzése után kőműves szakmát tanult. Szakmáját magas fokon művelte, sok ház felépítése fűződik nevéhez. Építésvezető volt a Puskin Mg-i Szövetkezetben, mely alatt a nagy építési beruházások zajlottak. A termelőszövetkezeti dolgozók szerették, tisztelték nagy munkabírásáért, szorgalmáért. A rendszerváltást követő első Képviselő-testület tagja volt. Szívügyének érezte a település fejlesztését. A lakosság bizalommal fordult hozzá ügyes-bajos dolgaival, mindig igyekezett segítségükre lenni. A háztáji gazdaságban paradicsompaprika és fűszerpaprika termesztéssel foglalkozott. Húsz évvel ezelőtt a család egy nagyot álmodott, zöldségfelvásárló vállalkozást indított. Folyamatosan korszerűsítették a telepet, hűtőházakat építettek. Pár évvel ezelőtt felépítették a modern, minden igényt kielégítő új felvásárló telepet, azóta itt vásárolják fel a zöldségféléket. A helyi termelők mellett a környező települések gazdái is ide szállítják portékáikat. A beszállított áruféleségeket feldolgozzák, azok közvetlenük az üzletekbe kerülnek. Ternai János – családjával együtt – mindent megtesz azért, hogy vállalkozása a termelők, a dolgozók és a település megelégedésére végezze munkáját. Sok munka, probléma legyőzése kell nap, mint nap ahhoz, hogy egy közel 100 főt foglalkoztató üzem eredményes legyen, mindenki pontosan megkapja a fizetését, illetve az áru értékét. Mindemellett folyamatosan termel zöldségféléket, szívesen próbálkozik új fajták meghonosításával, kipróbálásával. Ternai Jánosnak a faluért végzett munkája példaértékű. Lehetőségéhez mérten támogatja a település rendezvényeit. Ternai János köztiszteletben álló személy, aki kiemelkedő munkájával, egész életművével hozzájárult Szegvár Nagyközség hírnevének öregbítéséhez.

Papp Jánosné

Tanító Öröksége Díj 2013.

Huszka Mihály

Szegvár Díszpolgára 2013.

1933-ban született Csongrádon. Egy éves korától kezdődően Szegváron nevelkedett. Gyermek és ifjúkorát településünkön töltötte. 1950-ben ismerkedett meg a súlyemeléssel. Szegvárról egy alkalommal Budapestre ment egy jó ismerőséhez látogatóba, és akkor egy kb.: 70 kg-os csillekerék emelgetésével kezdte súlyemelő pályafutását. 1951-ben a tanulmányai miatt felköltözött Budapestre. A tanulás melletti folyamatos, szorgalmas edzéseknek köszönhetően 1952-ben már junior magyar bajnokságot nyert és magyar rekordot írtak a neve mellé. 1957-ben a kemény edzésmunkának köszönhetően a magyar válogatott tagja lett. 1957-1965 közt minden évben megszerezte a bajnoki címet, számtalan rekordot tartott. 1959-ben világbajnoki kilencedik helyezett volt. 1960-ban Rómában az olimpián könnyűsúlyú kategóriában hatodik helyezést ért el. 1963-ban Budapesten a Világbajnokságon a verseny utáni mérlegelés alapján ezüst érmes lett váltósúlyban. 1963-ban Stockholmban a Világbajnokságon szintén második lett. 1964-ben a Tokióban az olimpián hatodik helyezést ért el. 1965-ben az abszolút ranglistán második volt. 1965-1967 közt Bécsben edzősködött. 1967-ben jutott ki az Amerikai Egyesült Államokba, de a nemzeti színekben nem indulhatott, mivel az amerikai állampolgárságot a törvények alapján 5 év után kaphatta csak meg. Amerikában az 1993-évi nyugdíjba vonulásáig edzőként számos jó nevű versenyzőt nevelt és számtalan nemzetközi sikert ért el. Versenyzőként 1976-tól indul a Masters bajnokságon. Huszonöt nemzetközi és tizenöt Világbajnoki érmet nyert az Amerikai Egyesület Államok színeiben. Mint amerikai, elnyerte az évszázad legjobb amerikai masters súlyemelője címet a Grand Masters-t. Lényegében soha nem hagyta abba a súlyemelést. Nyugdíjba vonulása óta ismételten magyar színekben versenyez, és a világbajnokságokon és a masters játékokon Magyarországnak szerzi az aranyérmeket. Feleségével visszatelepedett hazánkba, Oroszlányban élnek. Szegvárhoz egész életében hű maradt. Rendszeresen visszajár településünkre, így volt szerencsénk megismerni. Élete, szerénysége példaértékű. Bebizonyította, hogy kitartással, szorgalmas munkával folyamatos sikereket lehet elérni egy életen át. A község lakossága tisztelettel követte és követi Huszka Mihály életútját, aki példaképül szolgál a felnövekvő nemzedék számára. Elsőként mondott igent a szegvári olimpikonok emléktébla avató ünnepségeken való részvételre. Azóta – közreműködésével – a Forray Máté Általános Iskolában is sor került egy emléktábla avatásra, így nem csak az idősebb korosztály, hanem a fiatalabb nemzedél előtt is ismertté és példaképpé vált élete. Huszka Mihály köztiszteletben álló személy, aki kiemelkedő munkájával, egész életművével olyan elismerést szerzett mind országosan, mind pedig elismerést nemzetközi szinten, mely hozzájárult a nagyközség hírnevének öregbítéséhez.

Puskásné Halál Ágnes

Szegvárért Emlékérem 2013.

Szentesen született 1973. április 25-én. Házas, két kiskorú gyermek édesanyja. Általános Iskolai tanulmányait Szegváron végezte el. Szegeden Szakközépiskolában általános ápoló, asszisztensi végzettséget szerzett. 1995-ben szerezte első diplomáját a Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem főiskolai kar általános szociális munkás szakán, majd 2002-ben az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Karán egyetemi szintű szociális munkás végzettséget szerzett. 1996-tól dolgozik Szentes Város Gondozási Központjában: előbb mint klubvezető, intézményvezető helyettes, 2006. szeptembere óta az intézmény vezetője. Munkaköréből, hivatásából adódóan kapcsolatba került a szegvári emberekkel, akiknek mindig önzetlenül, lelkiismeretesen segített megoldani a problémájukat. Folyamatosan közvetíti Szentes Város Gondozási Központja és a város más szociális intézményei szolgáltatásait, amelyeket a városon kívül élő lakosok is igénybe vehetnek. Szívügyének tekinti a szegvári emberek bevonását a közéletbe. Ő maga is képviselő volt 2 választási cikluson keresztül. A Szociális Segélyezési és Egészségügyi Bizottság elnökeként tevékenykedett. A 2004-ben alakult Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesületének vezetője volt hosszú éveken át: nevéhez fűződik közösségfejlesztő mozgalom kiépítése, fejlesztése, a szomszédsági vetélkedők, főzőversenyek szervezése, lebonyolítása. A településen munkálkodó szociális ellátással foglalkozó civil szervezeteket folyamatosan segíti, támogatja. Holland kapcsolatai révén számos gyógyászati segédeszköz, mozgáskorlátozottak közlekedését biztosító eszköz került a szegvári emberekhez. Mind hivatását, mind a közösségi életét tekintve rendkívül gazdag értékekkel rendelkezik, amely példaként szolgál minden generáció számára. A közösségért végzett munkája, emberi magatartása alapján érdemes a Szegvárért Emlékérem kitüntető címre.

Gila György

Szegvárért Emlékérem 2012.

Gila György Szentesen született 1947. március 3-án. Általános iskolai tanulmányait Szegváron végezte. 1971-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági gépészmérnöki karán szerzett diplomát. Ezt követően a Szegvári Puskin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben kezdett dolgozni, majd a Primőr Profit Kft-ben, mint műszaki főmérnök, egészen nyugdíjba vonulásáig. Munkáját hivatásának tekintette, melyet igyekezett a legjobb tudása szerint végezni. Főnökei, beosztottjai mindig számíthattak szakértelmére, emberségére. Közben, 1981-ben megszerezte az agrár-gépészgazdasági szakmérnöki végzettséget is. 2007. szeptember 1-je óta törzsgyökeres tagja a Kurca Televízió stábjának. Az Agrárpercek mezőgazdasági műsor szerkesztője, vágó és operatőr. Már az 1970-es évektől kezdve készített mezőgazdasági témájú dokumentumfilmeket, és megörökítette a Termelőszövetkezet és a KFT életének jeles pillanatait is. Ezeket az archív filmeket alkalmassá tette arra, hogy bemutathatóvá váljanak a Kurca Televízióban, így a szegvári és a környékbeli települések lakói is megismerhették és megismerhetik e nem rég múlt történelmünk pillanatait. A mezőgazdaságot támogatja minden erejével. A legfrisebb híreket, eseményeket, aktualitásokat tárja a nézők elé, megismerteti őket egy-egy mezőgazdasági kultúra szépségeivel, ugyanakkor a nehézségeket sem titkolja el. Ennek az elnyomott rétegnek a felkarolása a legfőbb célja. Az eddigi évek alatt több, mint 750 szerkesztett műsorral jelentkezett. Vallja, hogy „az utolsó még megmaradt nemzeti kincsünk a magyar termőföld és annak tulajdonlása a magyar nép maradásának és megújulásának legfőbb biztosítéka, amelynek megőrzése nélkül a jövőnk elképzelhetetlen.” Hasznos, magas színvonaló, sok-sok időt igénylő társadalmi munkát végez, mellyel hozzájárul Szegvár jó hírnevéhez, öregbítéséhez. Mindezek alapján tartotta a képviselő-testület méltónak arra, hogy a Szegvárért Emlékérmet megítéljék számára.

Magyar Imre

Szegvár Díszpolgára 2012.

Magyar Imre Szegváron született 1951. április 28-án. Tősgyökeres szegvári, itt járt iskolába, itt dolgozott, itt alapított családot, jelenleg is itt él. Középiskolai évei alatt a Tápéi Hagyományőrző és az ÉDOSZ-Szeged Néptánc együttes táncosa volt. A településen 1964 óta működik néptánc csoport, amelynek 1969 óta felkészült és lelkes vezetője Magyar Imre. A népi kultúra és a népi hagyományok átadását több, mint 2 évtizeden keresztül főállása mellett, társadalmi munkában végezte. 1998 óta a Szegvári Alapfokú Művészeti Iskola, 2011 ősze óta a Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanáraként végzi munkáját, most már, mint nyugdíjas. A néptánc csoportban az óvodásoktól kezdve a nyugdíjas korúakig vannak táncosok. Magyar Imre minden korosztállyal szívesen foglalkozik, minden korosztállyal megtalálja a hangot. Közvetlen egyéniségének köszönhetően megszeretteti az éneket, a táncot, a népdal-hagyományokat az érdeklődőkkel. Meghatározó személyisége a falu közművelődésének. Hosszú éveken keresztül volt egyik szervezője a ’70-es, ’80-as években a Csongrád Megyei táncház-mozgalomnak, majd ugyancsak több éven keresztül – az ezredforduló környékén – a Nemzetközi Falujáró Fesztiválnak, melynek során több nemzet táncaival, kultúrájával ismerkedhetett meg a falu. Vezetésével jutott el a néptánccsoport számos külföldi fesztiválra, ahol repertoárjukat mindig nagy sikerrel mutatták be a táncosok. A csoportok minden alkalmat megragadtak arra, hogy szakmai zsűri, neves szakemberek előtt is megmérettessenek, melyeken számos elismerésben részesültek. Minősítőn is megállták helyüket. Sokat dolgozott azért, hogy a hazai és külföldi vendégszereplések anyagi fedezetét biztosítsa. Kiemelt feladatának tekinti a saját tájegység, valamint a határon túli magyarság néprajzi örökségének megismertetését, megőrzését, továbbadását. Magyar Imre egész életét a néptánc és a néptánchagyományok minél több emberrel való megismertetésére és megszerettetésére áldozta. Táncoktatói munkájában felesége és leánya mindig mellette volt, akik elhivatottságukkal szakemberként segítették és segítik most is. Magyar Imre köztiszteletben álló személy, aki kiemelkedő munkájával, egész életművével olyan elismerést szerzett mind a községen belül, mind országosan és az országhatáron túl is, amely hozzájárult a nagyközség hírnevének öregbítéséhez. Hosszú évtizedek óta kiemelkedő munkát végez, mellyel a község érdekeit növelve, maradandó eredményeket ért el. A közösségért végzett munkája, emberi magatartása alapján érdemes a Szegvár Díszpolgára kitüntető címre.

Gluszczakné Szűcs Ilona és Dr. Zbigniew Gluszczak

Szegvárért Emlékérem 2012.

Gluszczakné Szűcs Ilona Szegvár szülötte, itt élt és itt járt iskolába. Egyetemistaként a Mazuri-tavaknál táborozott és ott ismerkedett meg Zbigniew Gluszczak-kal. Az ismerkedésből nemsokára házasság lett. 1980 óta Lengyelországban él. Ilike programozó matematikus, üzletasszony; Zybek földrajzot és környezetvédelmet oktató egyetemi tanár. Ilike nem szakadt el sem Magyarországtól, ahová üzleti szálak fűzik és nem szakadt el szülőfalujától sem, ahová rendszeresen hazajár férjével együtt. Ilike anyanyelvi szinten beszél lengyelül, Zybek pedig annyira megtanulta a magyart, hogy tökéletesen megérteti magát és ő is minden magyart megért. Mindketten sokat tettek azért, hogy a közös történelmi múltú két nemzet kapcsolata kiépüljön, elmélyüljön és tartóssá váljon. Az 1990-es évek elején az Ő kapcsolataiknak köszönhetően jutottak el a néptáncosaink a lengyelországi Lódz városába, ahol ízelítőt adtak a magyar tánckultúrából. Az első, úttörőnek számító nemzetközi fellépést számos követte. Kapcsolataiknak köszönhetően jutottak készített művészi produkciót a Dobbantó Néptánc Együttesről a Lódzi városi televízió, melyet bemutattak Lengyelországban, megismertetve a magyar népi hagyományokat és néptáncot, Szegvár nagyközséget. Az ő közbenjárásuknak köszönhetően került kapcsolatba a Szegvári Magyar-Lengyel és a Lódzi Lengyel-Magyar Egyesület. A házaspár „találta meg” településünk számára Lewin Brzeski városát, melynek lakóit az 1997-es árvíz idején adományokkal segítettünk. Majd létrejött a testvér települési megállapodás, melynek keretében immáron 15 esztendeje minden évben kb. 50 fős diákokból, pedagógusokból és az önkormányzat küldötteiből álló delegáció látogat el Lengyelországba, illetve érkezik Szegvárra. Ezek a találkozók elősegítik a két nép barátságának ápolását, lehetőséget adnak egymás történelmének, kultúrájának, életének megismerésére. Ilikére mindig számíthattunk, ha szervezni kellett, vagy ha a nyelvi nehézségek leküzdésében kértünk segítséget. Zybek járja a világot, közismerten rajong a természetért. Elmaradhatatlan útitársa a fényképező gépe. Élményeiről szavakkal és fotóival is lenyűgöz bennünket. Számos kiállítása volt már Szegváron, és számos hazai és nemzetközi fotópályázat ötlete, megvalósítása a nevéhez fűződik. Elismert fotóművész. A szegvári tájat, a szegvári embereket, a néptáncosokat a fotói középpontjába állítja. Fotóival gyönyörködtetni akar bennünket, ugyanakkor mindegyikkel mondani is akar számunkra valamit. Látogatásaik alkalmával mind több szegvári emberrel kerültek kapcsolatba, melyből igazi barátság lett: legyen szó fiatalokról, vagy az idősebb korosztályról. A Gluszczak házaspár az elmúlt több mint két évtized alatt rendkívül sokat tett azért, hogy Szegvár hírnevét öregbítse, azt népszerűsítse hazánkban és a határon túl, amivel méltán érdemelték ki a Szegvárért Emlékérem kitüntető címet. Kapcsolataik, tetteik annyira összefonódnak, hogy ketten együtt érdemesek erre.

Ágoston Antalné

Szegvár Díszpolgára 2011.

Ágoston Antalné Pusztai Terézia Szegváron született 1933. október 8-án. Tősgyökeres szegvári, itt járt iskolába, itt dolgozott, itt alapított családot, jelenleg is itt él, mint megbecsült nyugdíjas polgár. Településünkön az elsők között kapcsolódott a falusi vendéglátók közé: ételt, italt, szállást biztosított és biztosít ma is a hazai és külföldi vendégek számára. Számtalan család tapasztalhatta meg messze földön híres vendégszeretetét, kedvességét, odaadását. Megismertette vendégeit településünk múltjával, értékeivel, szépségeivel. Megmutatta számukra azt is, hogy hogyan élünk itt, a nagy múlttal rendelkező Szegváron. Ezáltal hozzájárul Szegvár jó hírnevének öregbítéséhez hazánkban és külföldön egyaránt. Vendégeit, a szegváriak, a környező települések lakóit ismertette meg a régi hagyományos ízekkel, amelyek mindannyiunk számára oly kedvesek. Legendás a kemencében sült Terike néni féle lakodalmi kalács, túrós lepény, lekváros kafli, pogácsa és még sorolhatnánk a finomabbnál – finomabb tésztákat. Főztjei is párját ritkítóak készüljenek azok bármilyen alapanyagból. Sok ifjú pár lakodalmára főzte meg a híres csigatésztás tyúkhúslevest. Bálokon, rendezvényeken sok esetben szintén az ő ételeit, kalácsait fogyaszthatjuk. Ezek az ízek Terike nénihez köthetőek, egyediek, utánozhatatlanok, ugyanakkor településünk hagyományává váltak. Tudását szívesen adja át a fiatalabb korosztálynak ifjúsági összejöveteleken, táborok alkalmával a gyakorlatban is. Megalapítása óta tagja a Rozmaring népdalkörnek, mely nagy hírnévre tett szert. Annak ellenére, hogy őt sem kímélte a sors a csapásoktól – vidám, víg kedélyű, mindenkihez van egy bíztató, jó szava, a kéréseknek nem tud ellen állni, minden körülmények között, erején felül teljesíti azokat. A közösségért végzett munkája, emberi magatartása alapján érdemes a Szegvár Díszpolgára kitüntető címre.

Gila Györgyné

Tanító Öröksége Díj 2011.

Gila Györgyné Béler Ibolya 1955. március 30-án született. Középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte, orosz-történelem szakos diplomáját Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerezte meg 1977-ben. Ezt követően került településünk általános iskolájába, azóta is itt tanít, immár 34. éve. Szakmai ismereteit folyamatosan bővítette, német szakos diplomát is szerzett. Munkáját nagy odafigyeléssel, pontosan, precízen végzi, mindig szem előtt tartva a tanulók értékeit. Diákjai értékelik szigorúságát és következetességét. A tanulóifjúsággal szemben a legmesszebbmenőkig igazságos. Igen érzékenyen reagál környezetére – legyen iskolás korú vagy felnőtt munkatárs – gondjaira, problémáira, akár magán életi, akár munkahelyi, iskolai nehézség is az. Szociális érzékenysége magas fokú. Szakmai ismeretei, rátermettsége, elhivatottsága révén lett a település elismert embere, mely példaként szolgál diákjai és településünk lakói előtt.

Ráczné Purgel Ilona

Szegvárért Emlékérem 2011.

Ráczné Purgel Ilona 1963. augusztus 20-án született Szentesen. Tősgyökeres Szegvár, itt él családjával. Óvónői diplomát, majd mentálhigiénikus másoddiplomát szerzett. Közel 30 éve dolgozik a helyi Kurca-parti Óvodában, mint óvónő. Az óvodában hét éven keresztül tartott a szülőknek Beszélgető Kört, ahol a gyermekneveléssel kapcsolatos témákat dolgoztak fel. Nagyon energikus és segítőkész ember, mindenütt ott van, ahol szervezni kell. Sok megmozdulás köthető a nevéhez. Mindig részt vállal a községi rendezvények dekorációjának készítésében, a gyermekprogramok lebonyolításában. A 2004-ben alakult Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesületének kiemelt tagja: nevéhez fűződik a szomszédsági vetélkedők, főzőversenyek szervezése, lebonyolítása. A vallásos közösségi életben is helyt áll: segítséget nyújt a hittantáborok, farsangi mulatság, Adventi készülődés lebonyolításában. Fő szervezője a karácsonyi Betlehemezésnek. Mind hivatását, mind a közösségi életet tekintve rendkívül gazdag értékekkel rendelkezik, amely példaként szolgál minden generáció számára. A közösségért végzett munkája, emberi magatartása lapján érdemes a Szegvárért Emlékérem kitüntető címre.

Szegvár Nagyközség Önkéntes Tűzoltó Egyesülete

Szegvárért Emlékérem 2011.

Szegvár Nagyközség Önkéntes Tűzoltó Egyesületét 1911-ben alapították a község elöljárói, a Magyar Királyi belügyminiszter 1911. október 20-i dátummal engedélyezte működését. A képviselő-testület mindent teljesített, amit kértek az önkéntes tűzoltók, ugyanis munkájukkal lett hatékonyabb, gyorsabb, szervezettebb a tűzvész elleni küzdelem. A kezdeti lelkesedést az I. világháború kitörése változtatta meg, a tagokat a harctérre vezényelték. A háború és a forradalmak utáni zűrzavarban senki sem gondolt az egyesületi munka felélesztésére, az újjászervezés 1921-ben kezdődött. Ezt követően rendszeresen és folyamatosan tevékenykedett az egyesület tagsága. Nagy hangsúlyt helyeztek a megelőzésre, de sajnos gyakran kellett tevékenyen közreműködniük a tüzek oltásában is. A feltételek kialakításáért, a tárgyi feltételek megteremtéséért sokan áldoztak. A testület tagjának lenni tekintélyt jelentett, amit összetartásuk, szakmai felkészültségük, begyakorlottságuk eredményezett. A II. világháború idején az elöljáróság egyre nagyobb figyelmet fordított az önkéntes tűzoltóság akcióképességére. A háború után aktívan kivették részüket az újjáépítésből. A kiképzésük, oktatásuk rendszeresen folyt, készenléti szolgálatot, tűzrendészeti vizsgálatokat tartottak. Sajnos évről-évre több tűzvész eloltásában is közre kellett működniük. Időközben a szervezet neve többször változott, munkájukat többször újjászervezték, de folyamatosan azon dolgoztak, hogy egy szervezetileg stabil, magas szakmai ismerettel, és korszerűbb technikai felszereléssel szolgálják településük javát. Fő feladatuk a mezőgazdasági termények nyári tűzvédelmének biztosítása volt évek hosszú során át. Folyamatosan részt vettek a járási, megyei versenyeken, ahol az elméletben tanultakat gyakorolhatták. Számos dobogós helyezést értek el ezeken. Napjainkban más társadalmi környezetben, jogszabályi háttérrel kell dolgozniuk a társadalmi szervezeteknek. A jelenleg 30 tagot számláló Egyesület fő célja: a megelőző tűzvédelem, tűzoltásban mentési és katasztrófa védelmi feladatok ellátásában, valamint közcélú munkákban való önkéntes, aktív közreműködés. Feladataik ellátását csak jól képzett önkéntes tűzoltók közreműködésével tudják megfelelő szinten biztosítani. Ennek érdekében havonta – kiképzési terv alapján – tűzvédelmi foglalkozásokat tartanak. A szakmai, gyakorlati felkészültség szinten tartása érdekében Mindszent város önkéntes tűzoltóival évente több alkalommal közös gyakorlatot tartanak. Nagy figyelmet szentelnek a lakosság tűzvédelmi ismereteinek fejlesztése, ezáltal a megelőzésre. Kiemelkedő pályázati tevékenységüknek köszönhetően technikai felszerelésük folyamatosan bővül, korszerűsödik, a mentésben és az oltásban is tevékenyen részt tudnak venni. A tagság 2/3-ad része bevonható tűzoltásba, a katasztrófa elhárításba. Sajnos minden évben szükség van ilyen irányú munkájukra. A belvíz veszély elhárításán is folyamatosan segítségére vannak a lakosságnak. Példaértékűen együttműködnek a szegvári civil szervezetekkel, községi rendezvényeken bemutatókat, tűzvédelmi ismertetőket tartanak, ezzel is elősegítve azok sikerét, emelve színvonalát. Szegvár Nagyközség Önkéntes Tűzoltó Egyesülete munkáját napjainkban is elődökhöz méltó módon, odaadással, szakértelemmel végzi, amely példát mutat Szegvár lakóinak, civil szervezeteinek. A kitartó, áldozatos munkájuk, Szegvár értékeit növelő maradandó eredményeik alapján méltán érdemlik meg e kitüntetést.

Szegvári Vadásztársaság

Szegvárért Emlékérem 2011.

A Szegvári Vadásztársaság, illetve a szegvári vadászok munkája évtizedek óta meghatározó településünkön. Mint egyesület, jelenlegi formájában 1997 óta működik, taglétszámuk 33 fő. Ettől az időponttól kezdődően a jogszabályok a vadászati jogot földtulajdonhoz kötik, a vad továbbra is állami tulajdont képez. Céljuk a helyi erdő-és mezőgazdasági érdekekkel összhangban a szakszerű és tervszerű vadgazdálkodás. A vad elejtése a vadgazdálkodás utolsó mozzanata. Folyamatos, az év minden napjára kiterjedő feladatuk a vadak etetése, itatása, megfigyelése, a vadászterület élővilágának védelme. A vízi élőhelyek kialakítását a Társaság folyamatosan végzi, valamint intenzív vadföldművelést is folytatnak. Hivatásos vadőreik járják a határt, felfigyelnek minden rendellenességre, azokat jelzik. Ezáltal a földtulajdonosok, gazdálkodók értékeit is védik. Feladatuk továbbá a vadászati hagyományok, a vadászati kultúra ápolása, ezért különböző összejöveteleket szerveznek. Legjelentősebb a minden évben megtartott vadászbál, melyen a vadászokon kívül a falu és a környező települések lakói is szórakozhatnak. A Vadásztársaság tagjai fontosnak tartják a környezet- és természetvédelmet, ezért akciókat szerveznek, társadalmi munkát végeznek. A Szegvári Vadásztársaság neve ismert a község lakosai előtt. Minden évben jelen vannak a Tófesztiválon, a Falunapon. Az elmúlt 3 évben az ő ötletük, munkájuk alapján lett a rendezvénysorozat kiemelt eseménye az ökörsütés, melynek híre ment a környező településeken is, és még vonzóbbá tette azt. Együttműködnek más civil szervezetekkel, hogy tevékenységük még hatékonyabb és szakszerűbb legyen. Alkalmanként egy-egy vad felajánlásával, elkészítésével járulnak hozzá más közösségi és egyéb civil szervezetek rendezvényeinek megtartásához. Lehetőségeikhez mérten biztosítják a helyi vadászház használatát, annak hűtőkapacitását a községi gazdálkodó szervezeteknek, egyesületeknek, magánszemélyeknek. Szegvári Vadásztársaság munkáját odaadással, szakértelemmel végzi, amely példamutató. A kitartó, áldozatos munkájuk, Szegvár értékeit növelő maradandó eredményeik alapján méltán érdemlik meg e kitüntetést.

Bárány Józsefné

Szegvárért Emlékérem 2010.

Bárány Józsefné Purgel Anna Katalin Szegvár, Rozmaring u. 11. szám alatti lakos születése óta Szegváron él és dolgozik. Középiskolai tanulmányai után a helyi általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetben helyezkedett el, majd a Háziipari Szövetkezet munkatársa lett. Pénzügyi területen dolgozott, volt könyvelő, főkönyvelő. A rendszerváltást követően a Háziipari Szövetkezet is elvesztette piacait, elkerülhetetlenné vált a felszámolása. Ennek lebonyolításában vett rész; nagy szakértelemmel, a tagság maximális megelégedésére látta el és oldotta meg ezt a nem hálás feladatot. Ezt követően vállalkozásba kezdett: jelenleg is könyvelő irodát működtet. Kérdéseikkel, gondjaikkal sokan fordulnak hozzá, melyek megoldására kézségesen ad tanácsot, kiemelten teszi ezt az őstermelőkkel. Jelenleg a második ciklusban települési képviselő. A pénzügyi bizottság elnöke, pénzügyi-gazdálkodási tanácsnok. A pénzügyi bizottságban és a képviselői munkájában is fő célja az önkormányzat fizetőképességének megőrzése, az intézmények működési feltételeinek biztosítása, az önkormányzati vagyon védelme, állagának megóvása volt. Tevékenyen részt vett a szigorú költségtakarékossági intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában. Mindenkor a közösségi érdeket helyezte előtérbe, a település lakóinak javát szolgálta. A megfontoltság, a következetesség, a nyíltság, az őszinteség a jellemző a munkastílusára. Közvetlen kapcsoaltot alakított ki a lakossággal, a képviselő-testület tagjaival, az intézmények vezetőivel. Példamutató nagyfokú munkabírása. Nyugdíjba kíván vonulni, a következő ciklusban nem jelölteti magát képviselőnek. Eddigi munkáját köszöni és ismeri el a képviselő-testület. Ötleteire, tanácsaira a jövőben is számítunk.

Erdei Sándor

Szegvárért Emlékérem 2010.

Erdei Sándor a Szegvári Kyokushin-Kan Karate Klub vezetője. A klub 2007-ben ünnepelte 10 éves fennállását. A szegvári csoport megalakulása az ő nevéhez fűződik. Kitartó munkájának eredménye, hogy a mai napig is egy nagyszámú, nagy eredményeket elért sportág kiemelt egyénisége. Az ő szervezése alatt rendezték meg 2001-ben és 2002-ben Szegváron a karate versenyt. Mindkét versenyen 200 fő feletti volt a versenyzők száma és kb. 500 fő a nézők száma. A sportolói az eltelt idő alatt nagyon sok szép eredményt értek el Magyar Bajnokságokon és Diákolimpiákon egyaránt. Munkája során arra törekedett, hogy a csoport létszáma folyamatosan növekedjen. Ez abban is tükröződik, hogy nemcsak Szegváron tart edzéseket, hanem feladatául tűzte ki a mindszenti gyermekek karate tanítását is. A klub 2008. évtől a Civil Házban tartja edzéseit. Az ő irányításával és aktív közreműködésével felújították az általuk használt helyiséget, a sportágnak megfelelő berendezéssel látják el. Ideális körülményt alakítottak ki az edzések lebonyolításához. A mai napig törekszik ennek az épületnek az állagmegóvására. A karate klub mellett nagy sikerrel beindította a „Játékos önvédelmi tanfolyamot”. A csoport tagjainak száma folyamatosan bővül. Tavalyi évben 3 napos edzőtábort szervezett a Civil Ház udvarán. A nagy sikeren felbuzdulva a tábort minden évben megszervezik. A 2010-es évben sikeresen szerepeltek a karatékái ifjúsági junior Európa-bajnokságon, diákolimpián és a nemzetközi gyermekversenyen, amelyet Szentesen rendeztek meg. Erdei Sándor a kyokushin-kan sportág kiemelkedő egyénisége. A tanítványai példaképként tekintenek rá. Munkássága során mindig arra törekszik, hogy minél több gyermekkel ismertesse meg a sportág szépségét, a gyermekeket a versenyszellem nevében nevelje.

Kapás Tamás

Szegvárért Emlékérem 2010.

Kapás Tamás r. zls. 1998. július 1-jétől végez hivatásos szolgálatot. Felszerelésekor a Csongrádi Rendőrkapitányság állományában, majd 2004. április 1-jétől az Orosházi Rendőrkapitányság kötelékében dolgozott járőrként. A Szentesi Rendőrkapitányság hivatásos tagjai közé 2005. július 1-jétől tartozik, mint körzeti megbízott. Kezdettől fogva Szegvár nagyközség bűnüldöző csapatát erősíti. A beosztása iránt kiemelt érdeklődést mutat, a részére meghatározott feladatokat maradéktalanul, legjobb tudása szerint hajtja végre. Képességiet a munkája során megfelelően alkalmazza. Közterületi és ügyféldolgozói tevékenysége egyaránt átlag feletti. Őszinte, megbízható személyiség, a cselekedeteiért a felelősséget vállalja. Feladatait kiemelkedő színvonalon hajtja végre. Aktív résztvevője Szegvár község életének, rendszeresen, tevékenyen részt vesz a helyi közösségek által szervezett rendezvényeken, ezzel is erősítve a polgárőrökkel, vadász és halásztársaságokkal kialakult kapcsolatot, együttműködést. Szegvár község körzeti megbízottjaként kiváló kapcsolatot alakított ki a község vezetőivel és a lakossággal egyaránt, bizalommal fordulnak hozzá az állampolgárok. Munkáját a törvényesség és a szakszerűség jellemzi. Bűnmegelőzési tevékenységének köszönhetően a községben felnövő fiatalok részére jó példát, pozitív értékrendet közvetít. Magas színvonalú munkáját ismerték el felettesei, amikor két alkalommal soron kívüli előléptetésben és szintén két alkalommal dícséretben és jutalomban részesítették. Szakmai munkája, a községért végzett tevékenysége alapján tartotta méltónak arra a képviselő-testület, hogy a kitüntetést megkapja.

Pólyáné Téli Éva

Szegvár Díszpolgára 2010.

Pólyáné Téli Éva tanárnő 1975. szeptemberében, pályakezdőként került a Szegvári Általános Iskolába, azóta itt tanít. Folyamatosan képezte magát, három diplomája van. Tudását a szegvári gyerekek testi, szellemi és lelki nevelésének szenteli. Testnevelőként arra törekszik, hogy tanítványai egészséges felnőttekké váljanak. A tanítási órákon kívül megszervezte a diáksportkört, ahol versenyekre készülnek fel a gyerekek. A területi és országos versenyeken számos érmet szereztek a tanítványok, mellyel a falu hírnevét öregbítették. Kiemelkedő eredmények születtek a torna sportágban. 2010-ben került sor a 20. meghívásos tornaversenyre, melynek országos híre van. A házi versenyek megrendezésével sikerélményhez juttatja a kevésbé ügyes, de mozogni akaró tanulókat is, ösztönözve őket arra, hogy egészségük, jobb kondíciójuk érdekében szeressenek sportolni. Sokat tett annak érdekében is, hogy a valamilyen betegség, vagy egyéb ok miatt testnevelésből felmentett tanulók se maradjanak mozgás nélkül. Gyógytestnevelés órákat tart számukra, amit nagy lelkesedéssel látogatnak a rászorulók. Rendkívük sokat tett az úszás népszerűségéért. Neki köszönhető, hogy a tanulók százai szanultak meg úszni. Sport iránti elkötelezettségének köszönhetően került ki több olyan versenyző a faluból, akik igazolt, hivatásos versenyzőként, illetve nemzetközi versenyeken is szép eredményeket értek el. A természet szeretetére és védelmére neveli tanítványait: országjáró túrák keretében ismerteti meg hazánkkal a szegvári gyermekeket. Földrajz szakos tanárként felkészíti a tanítványokat a területi és országos természettudományos versenyekre, ahol szép sikerek születtek. Osztályfőnökként önzetlenül egyengeti tanítványai útját, igyekszik olyan iskolát keresni számukra, ahol egyéniségüket, tudásukat leginkább kibontakoztathatják, ahol elképzeléseiket megvalósíthatják. Jó kapcsolatot tart fenn a szülőkkel is. Kollégái, tanítványai, a szülők szeretik és tisztelik őt szakmai tudásáért, emberségéért. A szegvári gyermekek nemzedékei emlegetik és köszönik neki, hgy megtalálták a helyüket az életben. Lakóhelyén, Szentesen irányítja a Delfin Senior úszókból álló egyesületet, ahol ő is rendszeresen versenyez. Hazai bajnokságokon rengeteg érmet szerzett, de eljutott világbajnokságra is, ahol szintén dobogóra állhatott. Ezzel nemcsak Szentes Városának, hanem Szegvárnak is dicsőséget szerzett. Pélás családanya; pedagógus férjével két gyermeket neveltek fel, akik már felnőttek. Családja támogatására, szeretetére mindig számíthat szegvári munkája során is. Életútja, munkája példaképül szolgálhat a feltörekvő nemzedéknek.

Szűcs Árpád

Szegvár Díszpolgára 2010.

Szűcs Árpád a szegedi főiskola rajz-biológiai szakán végzett, azóta Szegeden él immár több, mint fél évszázada. Mintegy 2 évtizedig tanított különböző iskolákban rajzot és művészettörténetet, majd hasonló ideig a Móra Ferenc Múzeum restaurátora volt. Festményei először 1958-ban szerepeltek tárlaton. Első egyéni kiállítása 1965-ben volt. Azóta viszonylagos rendszerességgel jelentkezik munkáival mind kollektív, mind egyéni bemutatókon. Igazán akkor válik valaki művésszé, ha alkotásait a többi sok száz, vagy ezer közül is az első pillanatra fel lehet ismerni. Szűcs Árpád műveit millióból is ki lehet választani. Képei összetéveszthetetlenek, jellegzetesek, szeretni és csodálni méltóak. Témái közül hiányzik a szomorúság, a sötétség. A szépet keresi és leli is meg, és ajándékozza mindannyiónknak. Szegvárhoz fűződő kapcsolata elmúlt 7 éves. Akkor – szakmai életrajza alapján – ismeretlenül hívták fel a művelődési ház munkatárai táborvezetőt keresve, melyre azonnal igent mondott. Immár 6. éve aktív résztvevője és szervezője az „Én ezt tudom” Alkotótábor és Kulturális Hét rendezvényeinek, ahová művész barátait is magával hozza, hogy megismertessék a szegvári embereket a közös alkotás szépségével. A Művelődési Házban évek óta tartó Népfőiskolai előadások motorja, mozgató rugója. Többnyire az ő invitálására kérjük fel ezen rendezvények előadóit egyetemi, főiskolai neves személyiségek köréből, hogy tudásukat átadva gazdagabbá tegyék a hallgatóságot. Szinte évente ajándékoz meg bennünket egy-egy kiállítással, ahol legújabb munkáit Szegvár lakóinak mutatja be először. Egyre szaporodik szegvári témájú festményienek száma, melyeken településünk természeti értékeit, jeles építészeti remekeit örökíti meg. Ezek a művek címükben is viselik a Szegvár nevet, és viszik hírnevét határon innen és túl. Szűcs Árpád megalakulása óta tagja a Kultúra Pártolók Körének, melynek keretében társadalmi munkát vállal a művelődési házzal szervezett kulturális rendezvényeken. Évek óta fogadja és vendégül látja a Csóró bringások közösségét saját tanyáján, Ópusztaszeren. Híres adakozáairól: bármilyen jótékonysági adományra van lehetőség, műveit felajánlja. Az alkotótábor keretében is ajánlott fel képeket. Több szegvári beteg, sérült gyermeken segített önzetlenül. Az elmúlt évek alatt sok szegvári igaz barátja lett. Kisugárzása, egyénisége mindannyiunkat egy kicsit jobbá, igazabbá tesz. A hivatalos szervezők mellett a Szegvár kultúrájáért az egyik legtöbbet tevékenykedő ember.

Vértes Judit

Szegvárért Emlékérem 2010.

Vértes Judit nyugdíjas budapesti pedagógus közel 10 évvel ezelőtt látogatott el először Szegvárra. Látogatásának célja az volt, hogy segítségül kérje a község vezetését azon családok felkutatásában, akik az 1933-37-es tanévekben a Zsigerháti Általános Iskolában tanultak. Édesapja, Vértes Imre ebben a tanévben tanított Szegváron, mint pályakezdő. Erre azért volt szüksége, mert megígérte édesapjának, hogy a volt tanítványok emlékezése és édesapja naplója alapján korképet fest a tanyai tanítók életéről és sorsáról. Majd „A tanyai tanítók emlékre” felajánlott egy díjat, mely szerint a Forray Máté Általános Iskola mindenkori 8. osztályosai közül a továbbtanulásra felvett, anyagilag rászoruló, magatartásában példamutató tanulónak egyszeri anyagi támogatást nyújt, melyhez emléklapot és értékes könyvjutalmat is adományozott, valamint a támogatott gyermekekkel és szüleikkel tartotta a kapcsolatot érdeklődés és tájékoztatás, segítés szintjén középiskolai tanulmányaik befejezéséig. Csatlakozásra kérte a tantestületet ennek példájára, melynek hatására megalapította a tantestület a Forray Díjat a diákok számára. Megkereste a Csongrád Megyei Önkormányzatot és még több megyei testületet annak érdekében, hogy ez a gondolat és gyakorlat minél több helyen megvalósulhasson. Folyamatosan tartotta a kapcsolatot az idős tanítványokkal, vagy azok leszármazottaival, gyűjtötte az anyagot a könyve megírásához. Időközben felvette a kapcsolatot mindazon települések vezetőivel, ahol édesapja tanult, vagy tanított. Ezeken a helyeken is gyűjtőmunkába kezdett. 2007. tavaszára elkészült a „Tanító Öröksége” című könyv, amely a szegvári évekről festett kórképet a számunkra. Vértes Judit meleg szeretettel írt a szegvári emberekről, a tanyavilág akkori életéről, a tanyai tanítők sokrétű, példaképül szolgáló munkájáról. A könyv alapján a napló jegyzetekből és emlékezésekből a ma élő nemzedék – diákok, pedagógusok számára is – élethű és példaértékű képet kap a gazdasági világválság utáni nehéz, küzdelmes időkről. A könyv megírásánál talán még nagyobb érdeme volt és van Vértes Juditnak abban, hogy munkáját számtalan településen bemutatta, ezáltal Szegvár nagyközséget a települések, a megye és mindazon település lakóival megismertette és elismertette, ahol édesapja élt. A könyvbemutatókhoz ajándékműsor társult, melyet rendkívül színvonalasan, igényesen ls nagy szeretettel rendezett meg az azokon megjelentek számára. Minden településen, így szegváron is kisebb- nagyobb közösségek gyűltek Vértes Judit köré, akik nem csak a volt tanítványok közül kerültek ki, hanem mindazok, akik szívükön viselték e nemes szándék megvalósulását. Jelenleg nyomdában van a „Tanító Öröksége” második, bővített kiadása, amelyre azért volt szükség, mert a könyvbemutatók során olyan régi tanítványok jelentkeztek értékes anyagokkal, hogy bővíteni kellett az I. kiadású művet. Szintén Vértes Judit kezdeményezéséhez tartozik a „Tanító Öröksége Díj” is, melynek hatására több települési önkormányzat képviselő testülete (közöttük Szegvár is) rendeletet alkotott a jelenben hivatását magas fokon művelő pedagógusok elismerésére. Mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy Vértes Judit településünkön és annak határain túli, a kultúrális életben végzett kiemelkedő, hasznos munkája, Szegvár múltjának megismerése és hírnevének gyarapítása alapján érdemes a „Szegvárért Emlékérem” kitűnő címre.

Csurka Zoltánné

Tanító Öröksége Díj 2009.

Csurka Zoltánné Bora Márta 1963. január 16-án született. Szegvár, Régiposta u. 65/a. szám alatti lakos. Születése óta falunkban él és dolgozik. Férjezett, két felnőtt fiatalember édesanyja. Csurka Zoltánné a helyi óvoda kinevezett óvónője 1986-ban lett. Sok kis gyermek mindennapjait megtöltve a földi javak legbecsesebb kincseivel végezte dolgát, ápolta emberi kapcsolatait. Segítséget kérve és szívesen adva töltött el óvónőként több mint 10 évet. 1997-ben az alkalmazotti közösség támogatásával vállalta el a vezetői munka minden nehézségét és egyben szépségét. Az óvoda az ő irányítása mellett vesz részt minden innovatív módszer bevezetésében, megvalósításában. Az óvodában olyan közösséget épített és épít a mai napig, amely a kitűzött célok érdekében közösen, egy emberként dolgozik, ahol meleg, szeretet-teljes légkör veszi körül a szülőt, gyermeket, dolgozót egyaránt. Mindent megtesz az intézmény zavartalan működése érdekében. Aktívan részt vesz a település közéletében: munkájára, ötleteire, javaslataira mindig számíthatunk. Szakmai ismereteit az évek során folyamatosan bővítette. Azonban nem csak szakmai ismeretei és rátermettsége, hanem embersége, együttérzése, segítőkészsége és elhivatottsága révén lett a település elismert embere. Egy jól működő óvoda kiváló vezetője, menedzsere. Nem a pénz és a hatalom a munkájának mozgatórugója, hanem a szeretet, a megbecsülés és a megértés. A mai világban a legnagyobb kincs az erkölcsi tisztaság, melyet minden körülmények között magáénak tudhat. Magas színvonalú pedagógiai, szakmai felkészültsége, elhivatottsága, szorgalma, munkássága az általa irányított óvoda és Szegvár nagyközség javát szolgálja, mely példaképpé emeli őt előttünk.

Gila László

Szegvárért Emlékérem 2008.

Gila László Szegvár, Kinizsi utca 1. szám alatti nyugalmazott általános iskolai tanár, tősgyökeres szegvári lakos. Nyugdíjba vonulásával nem szűnt meg a közösségért tevékenykedni. A Szegvári Faluvédő és Szépítő Közhasznú Egyesület alapító tagja. A szervezet megalakulása óta annak helyettes elnökeként aktívan közreműködik a kitűzött feladatok megvalósításáért. Különösen sokat dolgozott, dolgozik a Millenniumi Emlékpark elkészüléséért. Tagja a Kultúrapártolók Körének is, de a Katolikus Egyház aktuális feladatainak megoldásában is tevékenyen részt vesz. Szerénysége, csendessége nem engedi láttatni a település lakóiért végzett tevékenységet. Figyelemmel arra a tenni akarásra, amelyet hosszú évek során a község érdekében kifejtett, alkalmas Gila László a „Szegvárért Emlékéremre”.
2008 Ifj. Ternai József Emlékérem Ifj. Ternai József Szegvár, József Attila utca 10. szám alatti lakos, a Rozmaring Népdalkör vezetője. Évek óta vezeti a népdalkört, mely a megyében nagy hírnévre tett szert. Szívvel-lélekkel tartja össze ezt a kis csoportot, mely sikert sikerre halmoz. Szegvár lakossága méltón büszke lehet e fiatalemberre. Többek között neki köszönhetjük, hogy szinte minden községi rendezvényen hallhatjuk gyönyörű énekét és muzsikáját. Figyelemmel arra a tenni akarásra, amelyet hosszú évek során a község érdekében kifejtett, alkalmas ifj. Ternai József a „Szegvárért Emlékéremre”.

ifj. Ternai József

Szegvárért Emlékérem 2008.

Csatordai Mihály

Szegvár Díszpolgára 2007.

Csatordai Mihály 1944-ben született. Tősgyökeres szegvári szegényparaszt családban. Az általános iskolát itthon, majd textilipari szakközépiskolát Szegeden végezte. Érettségi után került haza. Dolgozott a Kendergyárban, majd több éven keresztül a Puskin Szövetkezetbe. A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatóságának elnöke 1983-tól 2006. december 31-ig. Ezen a területen rendkívül sokat tett a településért. Neki köszönhető, hogy a takarékszövetkezet szegvári központtal működik, dolgozóinak jelentős része szegvári. Következetes munkájának, a szakemberek javaslatainak mindenkor szem előtt tartásával multimilliárdos szövetkezetet hozott létre, amely nem csak Szegvárnak, hanem a takarékszövetkezet működési területén lévő települések gazdasági életére pozitív hatással volt és van ma is. A szövetkezet 50 éves működése mindig szem előtt volt, mindig a megye élvonalában tartózkodott a különféle paramétereket figyelembe véve. Az ötven év második felében. pontosan Csatordai Mihály elnöksége idején országos hírűvé vált. A takarékszövetkezetnek köszönhetően az egész országban ismertté vált a település, Szegvár is. Munkáját mindenkor elismerte a szakma, több kitüntetést is kapott a majdnem 25 éves takarékszövetkezeti elnöksége alatt. Amikor csak lehetett támogatta a szövetkezet a község intézményeit, az idős és nyugdíjas tagokat is. Munkája mellett aktívan tevékenykedett Csatordai Mihály a község társadalmi életében. A Horgász Egyesület elnöke volt 1996-tól 2006-ig. Mint vezetőségi tag, elnökké történő választásáig több, mint 16 éven keresztül tevékenykedett, az ellenőrző bizottság elnöke volt. A Szegvári Sportklub elnökeként is évtizedekig tevékenykedett lelkesen és lelkiismeretesen. Minden munkáját, választott vagy vállalt megbízatását fanatizmusig menő akarattal, mindenkor az emberekért, a lakosság javára végezte.

Gyenes Kft.

Szegvárért Emlékérem 2007.

Gyenes István Szegvár, Arany János u. 31. szám alatti lakos által alapított Gyenes Bor-és Gyümölcsfőző Korlátolt Felelősségű Társaság 1991. januárja óta működik. Kezdetekben a tevékenysége bor- és gyümölcsfőző tevékenységre korlátozódott, majd tevékenységét kibővítette folyékony hulladékkezeléssel. Településünkön a folyékony hulladék gyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos kötelező közszolgáltatást – kiírt pályázat alapján – kis megszakítással, annak bevezetése óta a Gyenes Kft. végzi. A Kft. folyamatosan bővítette tevékenységi körét a lakosság jobb kiszolgálása érdekében: építőanyag kereskedelemmel is foglalkozik. A község fejlesztésében kiemelkedő és maradandó költséges munkát végzett 2004. augusztusában. Szegváron a Szőlőkaljai utat esős, rossz idő esetén térdig érő sárban lehetett megközelíteni, ez nehezítette az ott lakók életét. Ezt az 1 km-es szakaszt a Gyenes Kft. saját költségén közel 6.000 eFt-ból készítette el. Ezzel hozzájárult a község fejlesztéséhez. Gyenes Kft. az évek során több alkalommal támogatta a községi rendezvényeket, az intézményeket. Mindezek alapján a képviselő-testület méltónak találta a „Szegvárért Emlékérem” kitüntetésre.

Id. Tóth László

Szegvár Díszpolgára 2007.

Tóth László Szegváron született 1920. március 2-án. Árván nőtt fel. 8 osztályos gimnáziumban végzett a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban. Ezt követően Marosvásárhelyen segédjegyzői iskolát végzett. Mire tanulmányait befejezte, kitört a II. világháború. Rövid ideig Derekegyházán segédjegyzősködött, majd önkéntesnek jelentkezett. A harcok során megsérült, lövést kapott, de szerencsére gyorsan felgyógyult és újra katonának jelentkezett. A Doni ütközetnél zászlósként szolgált, ahol szinte az egész csapatot szétlőtték. Újra megsérült, súlyos comblövést kapott, az ujját is találat érte. Kórházba került. Az egész kórház 4 évre hadifogságba került. A hadifogság után közigazgatási feladatot látott el, majd magángazdálkodó volt. Az ’56-os budapesti és országos események híre rövid időn belül eljutott Szegvárra. 1956. október 30-án a szegvári kultúrházban megválasztották a Szegvári Nemzeti Bizottságot, akik felvették a kapcsolatot a szomszédos települések forradalmi vezetőségével. Majd vezetőségválasztó gyűlést tartottak, melynek elnöke Tóth László lett. A demokratikus önkormányzat megszervezésében, működőképessé tételében jelentős szerepet vállalt. Rövid időn belül a szovjet csapatok bevonulása után az ország több helyén fegyveres ellenállás bontakozott ki. Tóth László a nyugalom fenntartása érdekében fejtette ki tevékenységét. Kérte a lakosságot, tartózkodjanak minden ellenállástól. 1956. november 16-án Tóth Lászlót a Járási Tanács Vb. javaslatára meghagyták a község első számú vezetőjének. 1956. decemberében bebörtönözték, kihallgatták, majd másfél évig volt Kistarcsán börtönben, ítéletre várva, míg megszületett a felmentő ítélet, ártatlanul volt bebörtönözve. A börtönévek után ismét magángazdálkodó volt, majd 1958-ban tagja lett a helyi Puskin Termelőszövetkezetnek. Statisztikus, föld ügyintéző, erdész munkakört látott el egészen nyugdíjazásáig. Munkáját elhivatottsággal, szakértelemmel végezte. Emberközpontú, humanista gondolkodás jellemzi. Feleségével 5 gyermeket neveltek fel, akiknek édesapjuk munkaszeretete, hazaszeretete mindig például szolgál, csakúgy mint a 11 unokájának és 6 dédunokájának. A foci iránti szeretete egész életén át elkíséri, ma sem múlhat el helyi labdarúgó mérkőzés nélküle. A természet iránti szeretet meghatározó életében, aktív természet- és környezetvédő. Életútja, munkája példaképül szolgálhat a felnövekvő nemzedéknek.

Zsombó Zoltán

Szegvárért Emlékérem 2007.

Zsombó Zoltán Szegvár, Mindszenti u. 17. szám alatti lakos a Szentesi Rendőrkapitányság állományában teljesít szolgálatot, 1999. március 1-je óta látja el Szegvár községben a körzeti megbízott feladatokat. 1996. július 1-je óta tagja a Szentesi Rendőrkapitányság hivatásos állományának, ahol kezdetben járőr, majd végzett munkájára és rátermettségére tekintettel körzeti megbízottnak lett kinevezve. A beosztása iránt kiemelt érdeklődést mutat, a részére meghatározott feladatokat maradéktalanul, legjobb tudása szerint hajtja végre. Képességeit a munkája során megfelelően alkalmazza. Őszinte, megbízható személyiség, a cselekedeteiért a felelősséget vállalja. A fokozódó munkaterhek mellett is képes a feladatait jó színvonalon megoldani és végrehajtani. A rendőrség iránti lojalitása az egyik legkiemelkedőbb a kapitányságon belül. Szegvár község körzeti megbízottjaként kiemelkedő kapcsolatot alakított ki a lakossággal, bizalommal fordulnak hozzá az állampolgárok. Intézkedései során udvarias, munkáját a törvényesség és szakszerűség jellemzi. Folyamatos kapcsolatot tart fent a község polgárőreivel, akikkel rendszeresen ellenőrzi a külterületeket is, több esetben fogott el orvhorgászokat. Aktív résztvevője volt a kapitányság környezetvédelmi minőségfejlesztési projektjének, amelynek keretén belül Szegvár környékén lévő illegális szemétlerakó-helyeket és vízszennyezéseket derített fel. Zsombó Zoltán szegvári születésű, a község elhivatott polgáraként tevékenykedik, lokálpatriotizmusáról híres. Személyiségéből adódóan mind a fiatal, mind az idősebb korosztály bizalmát élvezi. Erkölcsileg feddhetetlen, magánélete rendezett. Figyelemmel szakmai múltjára, valamint arra a tenni akarásra, amelyet hosszú évek során a község érdekében kifejtett alkalmas Zsombó Zoltán r. törzszászlós a Szegvárért Emlékéremre.

Bugyi Imre

Szegvárért Emlékérem 2006.

Bugyi Imre Szentesen született 1959.06.28-án. Általános Iskolai tanulmányit Szegváron végezte. Az AQUAPLUSSZ Kft. Szegvári vízmű telepén dolgozik. Családjával együtt településünkön él. Hosszú évek óta tevékenyen részt vállal a település közéletének alakításában. Aktív tagja a helyi Polgárőr Egyesületnek, melyben kifejti tevékenységét a település közbiztonsága, a bűnmegelőzés és a vagyonmegőrzés területén. A szolgálatot a köz érdekében, társadalmi munkában teljesíti. Évek óta tevékenyen részt vállal a helyi művelődési házban tevékenykedő Csóró Bringások programjának szervezésében, lebonyolításában. Kerékpártúrákra, kirándulásokra kíséri rendszeresen a csoportot. A 2003. évben indult közösségfejlesztő folyamatba is a tőle megszokott intenzitással és érdeklődéssel kapcsolódott be. A Civil Televízió stábjának oszlopos tagja, operatőre. Az élet minden területén szerzett gazdag tapasztalata, ötletei segítséget nyújtanak a szervezet tagjainak munkájához. Mindezek alapján kitűnik, hogy a település életének sok területén elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Szenczi Sándorné

Szegvár Díszpolgára 2006.

Szenczi Sándorné Kis Piroska Mindszentes született 1946. január 1-én. Iskolai végzettsége matematika-fizika szakos tanár. 1967-ben került a Szegvári Általános Iskolába matematika-fizika szakos tanárnak, itt kezdte pályafutását. A családalapítás után Szegvárra költözött, azóta is itt él a faluban. Szakmai tudása, emberi magatartása révén hamar igen népszerű lett mind a tanulók, mind a szülők körében. Kiemelkedő szakmai tudását is bizonyította, hogy egy évtizeden át volt szakfelügyelő, illetve szaktanácsadó Csongrád megye északi területén. 1991-ben került az általános iskola élére, mint az intézmény igazgatója. Gyermekközpontú iskolát teremtett: otthonos környezettel, családias légkörrel. A tanulók ragaszkodtak hozzá, mert a szaktárgyi ismeretek gyarapításán túl a gyermekek minden problémája felé érdeklődéssel és segítőkészséggel fordult. Ő kezdeményezte és tette hagyománnyá iskolánkban a természettudományos iskolai vetélkedőket, megyei, országos hírnévre szert tett sportversenyeket. Példa értékű, jó kapcsolatot alakított ki kollégáival, munkatársaival. Rendkívül népszerű egyéniség, nemcsak szakterületén, hanem az egész községben, a környező településeken, az egész megyében. 1998-ban lett első alkalommal a falu polgármestere, majd a 2002-es helyhatósági választáson is Ő nyerte el a lakosság bizalmát. Népszerűsége az évek folyamán egyre nőtt. Körültekintéssel, humanizmussal végezte munkáját. A tenni akarás, a nagyfokú segítőkészség vezérelte és vezérli ma is a falu lakosságával való kapcsolatát. Mindent megtett az intézmények zavartalan működése érdekében. Folyamatosan kutatta és szorgalmazta a település fejlődését segítő pályázatokat, melynek kövezkeztében jelentős összegekkel gazdagodott a falu. Iskolai nyelvi labor kialakítása, a piac megépítése, csapadékvíz elvezető árkok építése, szelektív hulladékgyújtés megvalósulása, intézmények részleges felújítása, korszerűsítése. Felkarolta és szorgalmazta a kistérségi együttműködést – Szegvár számára is előnyös – formáit. Jó kapcsolatot épített ki a környező települések polgármestereivel, képviselő-testületeivel. Elveihez következetesen hű maradt. Minden intézkedését, döntését a település érdekeit maximálisan szem előtt tartva hozta meg. Erre inspirálta a képviselő-testületet, az intézményvezetőket és a közvetlen munkatársait is. Éveken át sokat dolgozott a szennyvíz-csatorna beruházás előkészítésén. Szorgalmazta a tervek elkészíttetését, a közmű társulat megalakítását, pályázatok benyújtását e témában is. Bízunk benne, hogy munkájának a közeljövőben meg lesz a várva-várt eredménye. Építette és ápolta az önkormányzat és a civil szervezetek együttműködését, melynek kapcsán színes, sokrétű munka folyik a faluban és ez már kiterjedt a körnxyező településekre is. Markáns, színes egyéniségét bizonygatja, hogy sokat tett a környezetvédelemért, kultúra pártoló, művészet kedvelő, sportbarát. Az élet minden területén szerzett gazdag tapasztalatát munkájában mindig kamatoztatta. Szenczki Sándorné a település életének sok területén elévülhetetlen érdemeket szerzett. Élete, munkássága példaértékű számunkra. Az aktív munkából nyugállományba kíván vonulni, a jövőben családja: gyermekei és unokái boldogulását kívánja elősegíteni. Döntését tiszteletben tartva ötleteire, tanácsaira a jövőben is számítunk! Jó egészséget kívánunk neki!

Jaksa János

Szegvár Díszpolgára 2005.

Jaksa János 1904-ben született Tömörkényen. Szülei szegény parasztemberek voltak. A tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte el. Az árpádhalmi iskolába (Pusztaszer) került tanítónak, ahol szinte együtt élt a tanyasi emberekkel. Amikor Pusztaszer önálló község lett, Jaksa Jánost bízták meg a faluban működő négy iskola vezetésével. A falu kultúrális életének fáradhatatlan mozgatója lett. Néprajzi gyűjtőmunkával már itt is foglalkozott, Móra Ferenccel ekkor ismerkedett meg, aki elismerte a tevékenységét. Pusztaszerről a délvidéki Bajmokra helyezték, majd 1944-től Szegvárra került, ahol nyugdíjba vonulásáig tanított. 1948-ban nagy néprajzi gyűjtést szervezett a községben és a környékbeli tanyákon. Az összegyűlt nagy mennyiségű és értékes anyagból megrendezte Szegvár első néprajzi és helytörténeti kiállítását. Ez az anyag lett a mai falumúzeum kiindulási alapja, amit hangyaszorgalommal egészen haláláig gazdagított. Neki köszönhető, hogy 1973-ban méltó helyet kapott ez a gazdag gyűjtemény, a jelenlegi épületben, az ősi Vangel-házban. Szegvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Jaksa János munkásságának elismeréseként 2001. októberében utcát nevezett el róla.

Kovács Lajos

Szegvárért Emlékérem 2005.

Kovács Lajos Hódmezővásárhelyen született 1941. november 14-én. Iskolai végzettsége tanító, általános iskolai fizika tanár, pedagógiai szakos egyetemi diplomát szerzett. 1974-ben költözött Szegvárra családjával, ekkor lett az iskola igazgatója. Vezetése alatt színvonalas oktató-nevelő munka folyt az intézményben. Tanár kollégái szívesen dolgoztak együtt vele: nagy pedagógiai tapasztalata, nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs egyénisége kiválóan alkalmassá tette az intézményvezetői szerepre. 1991-ig vezette az intézményt, ettől kezdődően beosztott tanárként fizikát tanított és napközis csoportvezető tanár volt. Példamutató munkát végzett a napközis csoportjaiban is. A tanulók ragaszkodtak hozzá, mert nem csak a szaktárgyi ismereteik gyarapítását tekintette céljának, hanem gyermeki életük minden problémája felé érdeklődéssel és segítő készséggel fordult. Szegvárra költözése pillanatától komoly érdeklődést mutatott a település történelme iránt. Kitartó munkát végzett a levéltárakba, gyűjtötte és tanulmányozta a múlt helyi emlékeit. 1992-ben megírta a „Mesél a szegvári határ” című helytörténeti tankönyvet és az osztályfőnöki munkaközösség az Ő irányítása mellett kidolgozta e könyv helyi tantervben való eredményes alkalmazásának módszereit. Társ főszerkesztőként sokat fáradozott a Szegvár című tanulmánykötet írásos anyagának összegyűjtésén, saját írásával is gazdagította azt. Az Ő munkásságának is köszönhető az értékes mű létrejötte, az, hogy a község lakossága, és a település határain kívül élők érdekes olvasmányok formájában ismerhetik meg Szegvár múltját. A helyi Falumúzeum igazgatójaként szorgalmas és nagy szakértelemmel gondozza és gazdagítja a múzeum anyagát. A látogatók kalauzolása, a helytörténeti anyag bemutatása kapcsán igazi lokálpatriótaként ismerteti meg a falu és az ország határain kívülről érkezőkkel is településünk gazdag történelmi múltját. 1988-ban hívta életre a Szegvári Napló c. tájékoztató kiadványt. Kitartásának, szervező, koordináló munkájának köszönhetően azóta is folyamatosan, minden hónapban az olvasó kezébe kerülhetett a többször megújult újság. Az Ő nevéhez fűződik az elszármazottak találkozójának ötlete és megrendezése, ami évről évre igen sikeres és már hagyománynak tekinthető. A falusi turizmus meglévő csíráira építve az Ő szervező tevékenységének köszönhetően vált az országban és az országhatáron kívül is ismertté Szegvár neve. Szép kivitelű kiadványokban, utazási kiállításokon hívta fel a falusi turizmus iránt érdeklődők figyelmét településünkre. Szakmai ismereteivel, tapasztalataival folyamatosan segítette a falusi turizmus helyi résztvevőit, érdekes programok biztosításával gazdagította a helyi lehetőségeket. Művészi fotókon örökíti meg Szegvár építészeti és természeti értékeit, mely alkotásokat az önkormányzat kiadványaihoz szívesen és önzetlenül rendelkezésre bocsátja. A 2003. évben indult közösségfejlesztő folyamatba is a tőle megszokott intenzitással és érdeklődéssel kapcsolódott be. Az élet minden területén szerzett gazdag tapasztalata, ötletei segítséget nyújtanak az egyesület tagjainak munkájához. Mindezek alapján kitűnik, hogy a település életének sok területén elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Tégla Ferenc

Szegvárért Emlékérem 2005.

Tégla Ferenc 1947. július 15-én született. Általános iskolai tanulmányait Szegváron végezte. Tanult vendéglátó és kereskedelmi szakiskolában, majd a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1968-69-ig a budapesti Testnevelési Főiskolán tanult és középfokú atlétikaedzői, 1968-ban sportszervezői, 1975-ben atlétika szakedzői, 1978-ban a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán testnevelő tanári, 1986-ban a budapesti Testnevelési Főiskolán sportszervezői, 1989-ben vendéglátó üzletvezetői oklevelet szerzett. 1992-ben tűzoltó tiszti átképzőn vett részt a BM-nél, tűzoltó őrnagy, sporttiszt lett. 1960 óta sportol rendszeresen, diszkoszvetőként vált ismertté. A szegvári születésű Szécsényi József tanítványaként kezdte sportpályafutását. Sporteredményei a legjobbakat kielemve: Serdülő országos bajnok. 1,5 kg-os diszkosszal 48,91 m-es megyei ifjúsági csúcs (1962), vidék felnőtt diszkoszvető bajnok (1963), országos ifjúsági bajnokság 2. helyezés. Tizenhat éves korosztályban 1,5 kg-os diszkosszal 56,88 m-rel a világ legjobb eredményét érte el. Ifjúsági Európa Bajnokságon Varsóban 2 kg-os diszkosszal 5. helyezett lett (1966). Vasutas dolgozók felnőtt Európa bajnokságán Leningrádban (1966) 51,12 m-rel 1. helyezés. Ifjúsági Európa Bajnokságon Odesszában 52,92 m-rel (2 kg) 1. hely. Ugyanezen évben ifjúsági világrekord 1,5 kg-os diszkosszal 64,86 m, majd 2 kg-mal 56,34 m-rel országos ifjúsági bajnokságon 1. hely. 1967-88-ig a felnőtt atlétaválogatott csapatnak – súlylökésben és diszkoszvetésben – 51 alkalommal volt tagja. Hat alkalommal a diszkoszvetés felnőtt bajnoka: 1968, 1969, 1970, 1976, 1977, 1984-ben. Négy Európa Bajnokságon indult: 1969 Athén: 6. hely, 1971 Helsinki: 7. hely, 1974 Róma: 10. hely, 1978 Prága: 9. helyezés. Három olimpián vett részt: 1968. Mexico: 11. hely, 1972 München: 7. hely, 1976. Montreal: 11. helyezés. Főiskolás világbajnokságon 1973-ban Moszkvában és 1975-ben Rómában ezüstérmes. A magyar felnőtt rekordot diszkoszvetésben 1968 és 1977 között 6 alkalommal javította meg. 1994-ben az Ausztráliában rendezett „veterán olimpián” diszkoszvetésben 1. helyet, súlylökésben 3. helyet szerzett. Az USA-ban az atlétikai veterán világbajnokságon 46,3 m-es eredménnyel ezüstérmes lett. 1995-ben a belügyi dolgozók világbajnokságán Ausztráliában diszkoszvetésben és súlylökésben aranyérmet nyert. Az amerikai Buffalóban az atlétikai veterán (senior) világbajnokságon diszkoszvetésben 46,3 m-es eredménnyel ezüstérmet szerzett. Az utóbbi tíz évben is rendszeresen versenyez, korosztályában ismerik a nevét szerte a világon. Sűrűn jár haza Szegvárra, idős szüleit szeretettel vette körül. Szülőfaluját nagyon szereti, büszke fejlődésére. Minden változást örömmel regisztál, amikor hazalátogat.

Dr. Szeri Ilona

Szegvár Díszpolgára 2004.

Schmidt Miklós

Szegvár Díszpolgára 2004.

Lukács Istvánné

Szegvárért Emlékérem 2004.

Bacsa Józsefné

Szegvárért Emlékérem 2003.

Dr. Pozsik Sándor

Szegvárért Emlékérem 2003.

Dr. Szécsényi József

Szegvár Díszpolgára 2002.

Nagy János

Szegvár Díszpolgára 2002.

Gémes Mihály

Szegvárért Emlékérem 2002.

Kosztolányi Sándorné

Szegvárért Emlékérem 2002.

Bovatsek Dezsőné

Szegvár Díszpolgára 2001.

Mindenki által ismert és szeretett Erzsike néni 1966-tól kezdődően tanított Szegváron, azóta élete településünkhöz kötődik. Dicséretes tanítói munkája mellett nagy lelkesedéssel kezdett hozzá a helyi díszítőművész szakkor megalapításához, amely közel negyedszázada, töretlenül működik. Ugyancsak irányítja a díszítőművész szakkort Derekegyházán is. Folyamatosan képeti magát, hogy tudását.

Gajda Mihály

Szegvárért Emlékérem 2001.

A focisták Miska bácsija 1963 óta, amikor Szegvárra hazakerült, foglalkozik a sportegyesület ügyes-bajos dolgaival. Először a Puskin Termelőszövetkezet teherautójával vitte a futballistákat a mérkőzések színhelyére hétvégéken. Amikor 1968-69-ben a szövetkezet átvette a községtől a labdarúgó szakosztály működtetését, megválasztották szakosztályvezetőnek. Ettől kezdve a mai napig ő intézte/intézi a szakosztályban a játékosokkal kapcsolatos ügyeket, játékengedélyeket, igazolásokat, utaztatást, és még lehetne sorolni. Egész Csongrád megye ismeri, jó a kapcsolata a Megyei Labdarúgó Szövetséggel is. Minden lehetségest felhasznál arra, hogy a jelenleg megye II. osztályban játszó szegvári focicsapat játékosai a legjobb körülmények között sportolhassanak. Legkellemesebb időszak az volt számára, amikor a megyei másodosztályban megnyerte a csapat a bajnokságot és feljutott a megye első osztályba, és két évig játszott ott. Az ő munkája is benne van abban, hogy sokszor közel volt a csapat a megyei első osztályba való feljutáshoz. A játékosok és a szurkolók tisztelik kitartó munkájáért, a sportegyesülethez való kötődéséért. Az általa végzett munka társadalmi tevékenység.

Antal Péter

Szegvár Díszpolgára 2000.

Szegvár, Hunyadi János u. 6. szám alatti lakos 30 éve él nagyközségünkben, azóta vezeti a gyógyszertárat. A falu valamennyi lakója bizalommal fordulhat hozzá, mindig készségesen áll rendelkezésünkre, tanácsaival látja el őket. Valamilyen módon mindig a község érdekeit szolgálta: télapózás, kisiparosok szervezése, képviselő-testületi tagság, a Településfejlesztési, Környezet- és Műemlékvédelmi Bizottság tagjaként, a Szegvári Faluvédő és- Szépítő Közhasznú Egyesület elnökeként. Sokat tett és tesz – személyes példával élen járva – a környezetvédelem területén, a környezet szépítéséért. Emberi értékei a község valamennyi lakója számára példát jelentenek.

Dobbantó Néptáncegyüttes

Szegvárért Emlékérem 2000.

1964. óta működik a településünkön néptánccsoport, amelynek 1969. óta felkészült és lelkes vezetője Magyar Imre „B” kategóriás néptánc oktató és Magyar Imréné óvónő, aki második diplomáját néptáncoktatásból szerzi. 1998-ban a Szegvár, Templom u. 2. szám alatti székhelyű Alapfokú Művészetoktatási Intézmény irányítása alá került a 4 csoportból álló, 156 tagot számláló néptánc tagozat. A Hóvirág és Gyöngyvirág csoport 2 éve, a Mini csoport 5 éve, a Toppantók 8 éve, és a Dobbantók 13 éve táncolnak együtt. Megalakulásuk óta a községi rendezvényeket egyre magasabb színvonalon színesítik fellépéseikkel. A helyi szereplések mellett a falu határain kívül is ismertek és népszerűek, gyakran kapnak meghívást a környékbeli és a távolabbi településekről. Részt vesznek a régió rangos néptánctalálkozóin. Az elmúlt 10 évben szerepeltek többek között Nagybánhegyesen, Nagymágocson, Derekegyházán, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrádon, Tömörkényen, minden évben Szegeden is, sok alkalommal léptek fel. 1993-tól résztvevői a Szegedi Gyermek – és Ifjúsági Néptáncfesztiválnak. 1998-ban Pápán ifjúsági fesztiválon vettek részt a legnagyobbak; akik már 2 rangos külföldi néptáncfesztiválon is képviselték hazánkat. 1998-ban a lengyelországi Olstynban, 1999-ben az Ukrajnai Jaltán megrendezett világfesztiválon mutathatták be tudásukat. A lódzi Lengyel-Magyar Baráti Társaság meghívására 1995. októberében Lódzban vendégszerepelt a Dobbantó csoport, ahová 1997. májusában ismét meghívást kaptak. A Toppantó csoport 1998. májusában Lengyelországban, Lewin Brzeskiben vendégszerepelt nagy sikerrel. A Csongrád megyei Falusi Művészeti Iskolák Találkozóján, Csengelén a Minicsoport 1999-ben és 2000-ben elnyerte a zsűri nagydíját. 1998-ban a művészeti iskolák makói találkozóján a Toppantó csoport a zsűri döntése alapján eljutott az országos döntőbe, 2000-ben a Minicsoport ugyanezen a találkozón II. helyezést ért el. Szintén 2000-ben a Dobbantók a Művészeti Iskolák Országos Találkozóján szép sikerrel képviselték településünket. A Magyar Millennium Kultúrával a Nyugat Kapujában Nemzeti Fesztivál Csongrád megyei szentesi kistérségi selejtezőjéből 2 csoporttal (Dobbantó, Mini) tovább jutottak a szeptemberi második fordulóra. A Magyar Művelődési Intézet, a Martin György Néptáncszövettség, A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség és az ÁFÉSZ-ek Országos Szövetsége által kiírt hazai és határon túli felnőtt magyar nemzetiségi néptáncegyüttesek és hagyományőrző csoportok számára minősítési értékelést adó Néptáncosok Országos Bemutató Színpada elnevezésű megmérettetésen, Pécsváradon. 2000. május 6-án vett részt a Dobbantó csoport. A felnőtt korhatárt éppen csak elért fiatalok 30 perces szerkesztett műsorral mutatkoztak be. A zsűri Minősült Együttes elismerésben részesítette őket. Büszkék vagyunk nagy létszámú, igen jó színvonalon működő, a néptánc-hagyományokat hűen őrző Együttesünkre.

Kovács Józsefné

Szegvárért Emlékérem 2000.

Nyugdíjas tanítónő Szegvár, Régitemető u. 8. szám alatti lakos, aki Szegváron született 1938-ban. A szegvári Általános Iskolában tanított 4 évtizeden át, egész élete Szegvárhoz kötődik. Minta értékű pedagógiai tevékenysége mellett folyamatosan dolgozott a község egészéért. 25 éves tanácstagsága alatt választókörzete ügyeinek intézése mellett 8 éven át volt a helyi víztársulat intéző bizottságának tagja, mely a vízhálózat teljes kiépítését és az ivóvíz zavartalan biztosítását volt hivatott ellátni. Férje révén évtizedeken át aktív szervezője volt a helyi kisiparosok közösségének, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában aktívan részt vett. Munkássága, élete példa a falu valamennyi lakója számára.

Szegvár kitüntetettjei

Szegvár Nagyközség „Szegvár Díszpolgára”, „Szegvárért Emlékérem” és a „Tanító Öröksége Díj” elismerésekben részesültek

Lucz Ferenc

Szegvár Díszpolgára 2021.

Kádár György

Szegvárért Emlékérem 2021.

Szabóné Héring Erzsébet

Tanító Öröksége Díj 2021.

Dr. Lehoczky János

Szegvár Díszpolgára 2020.

Dr. Takács Piroska

Szegvár Díszpolgára 2020.

Szűcs Zoltán

Szegvárért Emlékérem 2020.

Gila Olga

Szegvárért Emlékérem 2019.

Vass László

Szegvár Díszpolgára 2019.

Árpád-Agrár Zrt.

Szegvárért Emlékérem 2019.

Papp János

Szegvárért Emlékérem 2019.

Majzik Ferenc

Szegvárért Emlékérem 2019.

Lukács Istvánné

Tanító Öröksége Díj 2019.

Nagybata Márta

Szegvárért Emlékérem 2018.

Vígh Mária

Szegvárért Emlékérem 2018.

Tégla Ferenc

Szegvár Díszpolgára 2018.

Tóth László

Szegvár Díszpolgára 2018.

Gémes Dezső

Szegvárért Emlékérem 2017.

Grecsó Krisztián

Szegvár Díszpolgára 2017.

Gyömbér Ferencné

Szegvár Díszpolgára 2017.

Pusztai János

Szegvár Díszpolgára 2017.

Kondacs Mihályné

Tanító Öröksége Díj 2017.

Lőricz Gábor

Szegvárért Emlékérem 2016.

Tégla Katalin

Tanító Öröksége Díj 2017.

Tóth József

Szegvárért Emlékérem 2017.

Dr. Holman Endre

Szegvár Díszpolgára 2016.

Szegvári Tekézők Sportegyesülete

Szegvárért Emlékérem 2016.

Szenes Gyuláné

Szegvárért Emlékérem 2016.

Dr. Hégető Sára Terézia

Szegvár Díszpolgára 2015.

Kerekes Mátyás

Szegvárért Emlékérem 2015.

Pólyáné Téli Éva

Tanító Öröksége Díj 2015.

Szabó Judit

Szegvárért Emlékérem 2015.

Szarvas János

Szegvárért Emlékérem 2015.

Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének Szegvári Csoportja

Szegvárért Emlékérem 2014.

Rácz Ferenc

Emlékérem 2014.

Ternai János

Szegvár Díszpolgára 2014.

Papp Jánosné

Tanító Öröksége Díj 2013.

Huszka Mihály

Szegvár Díszpolgára 2013.

Puskásné Halál Ágnes

Szegvárért Emlékérem 2013.

Gila György

Szegvárért Emlékérem 2012.