Tűzköves – Mozgás napja
A MOZGÁS NAPJA–(SZOMSZÉDOLÓ SPORTRENDEZVÉNY) 2020.
JÚLIUS 24. EMLÉKEZTETŐ
A résztvevőket köszöntötte, Vajda Gabriella a TOP 531 pályázat konzorciumi tagjának a Tűzköves Alapítvány elnöke. A rendezvény megszervezését számos tervezési és előkészületi fázis előzte meg. Meghívásra kerültek az előadók, sportemberek. A helyszín előkészítése is új kihívások elé helyezte a
szervezőket, tekintettel arra, hogy elég szélsőséges időjárás volt jósolható. Rendelkezni kellett un. B tervvel is, hiszen várható volt, hogy kedvezőtlenné válhat az időjárás.
A szervezők figyelembe véve a közösség szükségletfelmérését, új sportprogrami elemekkel kedveskedtek a résztvevőknek. Így volt íjászat, karatebemutató, lovas foglalkozások, lovas akadályverseny, ügyességi játékok, sorversenyek, kötélhúzás.
A délután folyamán magas számban érkeztek a rendezvény iránt érdeklődők. A gyermekek hamar feltalálták magukat, hiszen volt ugrálóvár is és a lovaglás mindig kedvelt mozgásforma. A bátrabbak íjászatot is kipróbálhattak, ahol szalmabálára elhelyezett céltáblára célozhattak a fiatalok, betartva a biztonsági előírásokat.
Lehetett lovakat festeni, illetve volt lovas akadálypálya is. Amikor kellőképpen elfáradtak a résztvevők a közeli melegvizes termálmedencébe fürödhettek, mely a nap fénypontját képviselte. Egy helyi vállalkozó közreműködésével retrofagylalttal hűsítették magukat a gyermekek.
A program során szó esett arról is, hogy a település életében milyen fontos szerepet töltöttek be a lovak. Először a mezőgazdasági munka területén, majd később a lovassport terén is.
Napjainkra több híres lovasversenyzővel büszkélkedhet településünk. Nagy hagyománya volt a települési rendezvényeknek a minden évben, szeptemberben megszervezett lóverseny, ahol nagyon magas számban voltak nézők és versenyzők egyaránt.
![](https://www.szegvar.hu/wp-content/uploads/2020/10/Plakat-Mozgas-Napja-724x1024.jpg)
A mozgás napjára meghívást kaptak a szomszéd településről a karatékák is, akik színvonalas előadással kedveskedtek a résztvevőknek.
A nap végére kellően elfáradt mindenki. A mozgás, a közösségi élmény, a szabad levegő elősegítette az egészséges életmódra való nevelés, szoktatást a természetközeli környezetben történő szociálizációt, melyet reményeink szerint a jövőben is priorizálni fognak a családok.
A rendezvény során nagy hangsúlyt helyeztek a szervezők az előírt járványügyi szabályok betartására.
Résztvevők: jelenléti ív szerint 80 fő.
Médiamegjelenés: Facebook, Kurca Televízió
Szegvári lovas kultúra története
A szegvári parasztgazdaságban is értéket jelentett a ló. A valamikori gazdafiú máig büszke arra, hogy apja saját nevelésű lovakat tartott. Más családban rossz lovakat vásároltak és eladásra feljavították. A vétel és eladás is- a legközelebbi városban –Szentesen történt. Az eladás komoly bevételt jelentett. 1924-25- ben egy 5 éves jó csikó 12 millió koronát ért. Ez már a korona inflálódásának időszaka.
Igavonóként használták, eladásra, magán –és az államnak (csendőrségnek, honvédségnek) történő értékesítésre is nevelték. Az 1. világháború után megcsappant és tönkrement lóállományt fel kellett újítani. A szegvári gazdák családi hagyományból táplálkozó lószeretete és hozzáértése találkozott az országos igénnyel. A lóállományt Szentesről frissítették.
A lótulajdonosok vagy bementek az ottani méntelepre párosítani, vagy a falubeli csődörös gazdákhoz vitték a kancát.
A lovat önálló közlekedőeszközként is használták, gazdák, gazdafiúk belovagoltak a faluba, átlovagoltak egyik faluból a másikba. A falubeli szabónál lovaglónadrágot csináltattak (Deák András).
Szép lovakat és parádéskocsit tartó gazdát lakodalmakba is szívesen hívták.
A Szegváron tartott lovak fajtái, ahogy az egyik kovács fogalmazott: közönséges parasztlovak, lipicai, mura, abban is több fajta (A mura csak 1945 után terjedt el). Volt olyan gazda, akinek a lovát furiózóval párosították, volt ahol magyar félvéreket tartottak. Olyan csikó is volt, amelyet a Lótenyésztése Felügyelet engedélyezte a fedeztetését. (forrás Szegvári Monográfia)
Később szinte minden évben lóversenyt rendeztek a Szélmalom alatti területen, számos településről érkeztek versenyzők. Volt fogathajtás és díjugratás is. Több híres lovast, versenyzőt ismerhettünk meg, néhányat felsorolunk a teljesség igénye nélkül: Ternai Sándor, Ágoston László, Papp János, Ternai Attila, Magyar Pál, Magyar Attila…Csatordai Lajos, Pölös Attila.
Az elmúlt években a falunapok keretében Kórógyszentgyörgytől egészen le a sportpályáig lovasfelvonulás volt nagy sikerrel, illetve lehetőség van nemcsak lovagolni, hanem a Tűzköves Alapítvány jóvoltából táborokban, óvodai programok és gyermeknap keretében is gyakran van lehetőségük a szegváriaknak tovább éltetni ezt a gyönyörű hagyományt.
Érdekessége a településnek, hogy szinte a mai napig a gyászszertartás során lovashintóval kísérik ki az elhunytat a végső nyughelyére. Erről szakmai tanulmány készült a szegedi Móra Ferenc múzeum által kiadott, Purgel Nóra által szerkesztett „Szent Mihály útján” című honismereti írás.