Szegvár település Csongrád megyében, Szentestől délre, attól 8 km távolságra fekszik. Északon Szentes, keleten Derekegyház, délen Mindszent, nyugaton pedig a Tisza folyó határolja. A nagyközség 8622 hektáron terül el, melyből 1179 hektár a belterület, 5454 hektár a szántó. Rendelkezik még a település erdővel, legelővel, kismértékben nádassal, gyümölcsössel.

Szegvár ősrégi település, mely az ie. 4450-től folyamatosan lakott. Területünkön gótok, hunok, gepidák is éltek, egészen a honfoglalásig. Az Árpád korban négy falu létezett itt. A XVIII. században olyan mértékű fejlődés történt a faluban, hogy Csongrád vármegye székhelyeként működött 1776-tól 1783-ig. Lakosainak száma igen változó volt. Az 1960-as 7000 lakosú települést ma már csak 4987 fő lakja. A migráció nem jellemző.

A település vallásos érzelmű lakóinak 90%-a római katolikus, míg a fennmaradó 10% református. Mindkét felekezetnek műemléki jelentőségű saját temploma van, ahol rendszeresen tartanak istentiszteleteket.

Szegvárnak belföldön nincs testvértelepülése, külföldön a lengyelországi Lewin Brzeski városkával van testvérkapcsolata.

Gazdasági bázis

A nagyközség összterületének mintegy 63 %-a szántó terület, jelentős arányt képvisel az igen jó minőségű szántó. Így a lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él A gazdasági szervezetek is a mezőgazdaságra alapozzák működésüket. A korábbi termelőszövetkezet helyett jelenleg két kft. üzemel, melyek fő profilja a következő: növénytermesztés, korai és hajtatott zöldségtermesztés, szarvasmarha-tenyésztés, ehhez kapcsolódva a tejtermelés. A foglalkoztatott létszám lényegesen kevesebb, mint a termelőszövetkezet idejében.

Napjainkban nagyközségünkben az iparnak már nincs kitüntetett szerepe. A Kenderfonó és Zsineggyártó Kft., a Konfekció Kft. és a Béres Munkavédelem Kft. foglalkoztat munkásokat.

Egy jelentős pénzintézetnek központja nagyközségünk, ugyanis a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetnek a környező nagyvárosokban és falvakban is vannak kirendeltségei.

Az 1990-es évektől a munkanélkülivé váltak jelentős része magánvállalkozásba kezdett, melyek több-kevesebb sikerrel a helyi lakosság ellátására rendezkedtek be. Az egyéni vállalkozók a hagyományos szakmákon kívül (lakatos, asztalos, teherfuvarozó) a kereskedelmi és szolgáltatási szférában oszlanak meg.

Infrastruktúra

Szegvárt a "Vizek falvának" is nevezik, mivel két folyó: a Kurca és a Kórógy ér is keresztül folyik rajta, a Tisza pedig a falu határában kanyarog. Természetes tava is van a nagyközség központjában: a Kórógy és a falu határában: a Lándor-tó, melyek horgászásra kiválóan alkalmasak. Parti növényzetben, állatvilágban gazdag a folyók és a tavak partjai. A község központját parkok díszítik. A környezet szépítése, megóvása terén rengeteg tennivalónk van, mely munkálatok zászlóvivője az 1999. decemberében megalakult Szegvári Faluvédő és Szépítő Közhasznú Egyesület.

A belterületi utak hossza 33 km, melyből 30 km a kiépített, és 3 km a földes.